Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza. A kérdésben szereplő esetekben a következőket indokolt figyelembe venni.Az adós cégek esetén különösen fontos figyelemmel kísérni a Cégközlönyt, a csődeljárásról, a felszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Közösségen belüli beszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.
Részlet a válaszából: […] A Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a magyar adóalanyt beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Fejlesztési tartalék igénybevétele könyvelés nélkül

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/D. §-ának (1) bekezdése alapján az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben van, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben (2002-ben) lekötött tartalékba átvezetett és az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Építési telek becsült értéke

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú építési telket kíván vásárolni. Az illetékes önkormányzat értékbecslést végeztetett, amely szerint a telek forgalmi értéke 6200 E Ft. Az értékbecslést a képviselő-testület elfogadta. A telek 2004. január 1-jétől áfaköteles lett, ezért az önkormányzat 6200 E Ft + áfa áron kívánja értékesíteni. Helyes ez?Véleményünk szerint a forgalmi érték magában foglalja az áfaértéket is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelműen nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni. Általában igaz, hogy a forgalmi érték magában foglalja az áfát is, különösen a természetes személyek közötti forgalomban. Ha viszont a vállalkozások (ideértve az önkormányzatot is) egymás közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Közösségen belüli termékbeszerzés fuvarja

Kérdés: Az árut Németországból szállítják Magyarországra, magyar fuvarozóval. Az áfa alapjába beszámít-e az a fuvar, amelyet belföldi fuvarozó végez, és belföldi számlát kapunk róla? Az áru értékét devizában kell kifizetni. Az árut Hollandiából szállítják Magyarországra. A fuvarszámlát Hollandiából kapjuk. Az árut és a fuvart is devizában kell fizetni. Az áfa alapjába beleszámít-e a külföldi fuvar számlázott összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ először a számviteli elszámolás oldaláról adjuk meg. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe a vételáron túlmenően beletartozik az áru beszállításával kapcsolatos szállítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Közösségen belüli, illetve importbeszerzés áfájának könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az importbeszerzés felszámított és egyben levonható áfáját?
Részlet a válaszából: […] Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén az adó alapját az Áfa-tv. 22-26. §-aiban foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani, a termékimport adóalapjának meghatározása során pedig az Áfa-tv. 27. §-ának előírásait kell figyelembe venni. Az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Átvállalt lízingszerződés elszámolása

Kérdés: Az "A" cég pénzügyi lízingszerződést kötött a bankkal egy gép beszerzésére. A futamidő felénél "A" cég "B" cég részére átengedte, "B" cég pedig átvállalta a lízingszerződést. A bank "A" cég részére negatív összegű jóváíró számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról. Kérem az ügylethez kapcsolódó könyvelési tételek bemutatását mind az "A", mind a "B" cégnél.
Részlet a válaszából: […] A könyvelési tételek bemutatása előtt egy kis pontosítás. Sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. Az adott esetben helyesbítő számlát kellett kiállítani az Áfa-tv. 45. §-ában előírtak szerint, amelynek mindenképpen tartalmaznia kell az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a levezetés teljes mértékben megfelel az Szt. hatályos előírásainak. Ebből már következik a válasz, aminek a kérdező nem fog örülni.Az egyszerűsített mérlegben szereplő vevőkövetelések áfa nélküli összegével azonos összegű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Kompenzációs felár igénybevétele a csatlakozás után

Kérdés: Állatok bérnevelésével, bérhizlalásával foglalkozom. A bérmunka áfamegítélésének megváltozása az uniós csatlakozás után hogyan befolyásolja az említett tevékenységemet? A felnevelt állatok után, azok felvásárlóknak történő átadásakor, 2004. május 1-jét követően is jogosult vagyok kompenzációs felár igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. bérmunkára vonatkozó szabályainak 2004. május 1-jét követő változása a bérnevelés, bérhizlalás (továbbiakban: bérhizlalás) korábbi áfamegítélését nem befolyásolja. Az élő állatok bérhizlalásának (mint mezőgazdasági tevékenységnek) a sajátosságaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
97
98
99
118