1042 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?

Kérdés: Egy vállalkozás hosszú lejáratú hitelt vett fel euróban 2001-ben. A hitelszerződés szerint 10 éves futamidejű, így 2011-ben lejár. A tárgyévet követő évet érintő esedékes törlesztőrészletek összegét a vállalkozás minden év végén átsorolta a rövid lejáratú kötelezettségek közé. A hosszú lejáratú kötelezettség mérleg-fordulónapi értékelésekor egyik évben a társasági adó alapját csökkentette a társaság a keletkezett árfolyamnyereség összegével [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja]. A következő években a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenésére jutó – előzőekben adóalap-csökkentő tételként elszámolt – adóalap-növelést alkalmazott [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának b) alpontja]. A hitel visszafizetése a lejáratig előreláthatóan nem fog megtörténni, és a vállalkozásnak jelenleg alapvetően három lehetősége van: a) a fennálló hitel futamidejének meghosszabbítása az eredeti szerződés módosításával (pl. 5 évvel), b) hitel felvétele ugyanattól a pénzintézettől, amelynél a szóban forgó hitel fennáll a jelenlegi hitel kiváltására (még 2010-ben), c) a fennálló hitel kiváltása más forrásból származó hitellel (még 2010-ben). Mindhárom esetben a fennálló hitel fedezete lenne a jövőbeni konstrukciók fedezete is. Az a) és b) esetben a feltételek alapvetően nem változnának a jelenlegi konstrukcióhoz képest. A kérdésünk az lenne, hogy a fenti három esetben hogyan alakulna a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése, tehát milyen mértékben szükséges a társaságnak 2010. évre vonatkozóan a társasági adó alapját megnövelnie?

Kérdés: 2010-ben más mértékű társasági adó érvényes az I., illetve a II. félévben. Milyen mértékű adócsökkentés érvényesíthető fejlesztésitartalék-képzés esetén? Van-e különbség a két félév között a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában? Cégünk kisvállalkozás.

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság bevételének nagy részét a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások képezik. A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján a támogatás időpontjára vonatkozóan kell az eredményről nyilatkozni, és ezt azután a beszámoló alapján módosítani kell? Ha igen, az első három támogatónak negatív eredményről, a negyediknek már pozitív eredményről tudok nyilatkozni. A beszámoló elkészítése után borulhat az egész. Hogyan lehet ezt kivitelezni a gyakorlatban? Vagy nem jól értelmezem a törvényt?

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?

Kérdés: A kft. 2010. 07. 01-jén személygépkocsit vásárolt. A kft.-nek igazolása van arról, hogy a megvásárolt személygépkocsi tulajdonosa (szintén gazdasági társaság) 2010-ben minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Kell-e a kft.-nek 2010. július hónapra cégautóadót fizetnie? A vevő kft. a 2010. évi havonta esedékes cégautóadó-fizetési kötelezettségből levonhatja-e az adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó, az eladó által már 2010-ben biztosan befizetett gépjárműadó összegét? A kft. személygépkocsiflottájából néhányat értékesít. A kft. – az év első felében – 2010-re már minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Az év közben értékesített személygépkocsik után már év elején megfizetett teljes 2010. évi gépjárműadó összegét időarányosan levonhatja-e például 2010. III. és/vagy IV. negyedévi cégautóadójából?

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?