Találati lista:
91. cikk / 169 Hitel visszafizetése nem a hitel felvevőjénél
Kérdés: "A" szociális tevékenységet végző nonprofit kft., a célja szerinti épületberuházáshoz (bentlakásos otthon) hitelt vett fel. A hitelszerződés szerint "A" nonprofit kft. a szociális tevékenységet végző "B" nonprofit kft.-vel mint egyetemleges adóssal felelnek a hitel visszafizetéséért. A hitelszerződés szerint a bank a hitelt "A" nonprofit kft. bankszámlájára folyósítja, de a "B" nonprofit kft. bankszámlájáról törleszti a hitelt és a kamatot. Hogyan kell könyvelni a "B" nonprofit kft.-nél az esedékes tőke- és kamattörlesztést? A "B" nonprofit kft.-nél csak a hitelcsökkenést és a kamatráfordítást kell könyvelni, de mivel szemben? Különmegállapodás a két nonprofit kft. között nincs a hitel és a kamat egymás közötti elszámolására.
92. cikk / 169 Bizományba adott áru hiánya
Kérdés: Bizományba kiadott áruval a partner nem tud elszámolni. Nem jelentette fogyásként, így nem tudjuk, hogy mi van az áruval. Kártérítést szeretnénk érvényesíteni, hiszen a hozzá kihelyezett áru hiánynak minősül, illetve a haszontól is elesünk. Érvényesíthető-e a kártérítés, illetve az a leltárhiánnyal alátámasztható-e, és milyen értéken számolható a kárigény?
93. cikk / 169 Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
94. cikk / 169 Cserélt áru bizonylatolása
Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk – ez esetben – a vásárláskor kiadott eredeti számlához?
95. cikk / 169 Érték nélküli visszavétel bizonylatolása
Kérdés: Cégünk nyomatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket vagy visszavásároljuk, vagy érték nélkül vesszük vissza a magánszemélyektől. Ez utóbbi esetben mi a teendő? Milyen bizonylat alapján történjen a könyvelés?
96. cikk / 169 Tagállamban kiállított számla
Kérdés: Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?
97. cikk / 169 Életbiztosítás – a kedvezményezett helyébe más lép
Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?
98. cikk / 169 Promóciós célra megrendelt termékek
Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
99. cikk / 169 Alapítványi támogatások elszámolása
Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
100. cikk / 169 Befektetést is tartalmazó életbiztosítás
Kérdés: Határozott futamidejű, befektetést is tartalmazó életbiztosítás elszámolása hogyan történik, ahol a szerződő fél a kft., a biztosított magánszemély, aki egyben a kft. ügyvezetője, de nem alkalmazotti jogviszonyban van, és a kedvezményezett egy harmadik magánszemély? Szeretném megkapni válaszukat arra az esetre is, ahol a fentiek érvényesek, de élethosszig tartó a biztosítás ideje.
