531 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó számlázhat-e saját maga részére magánszemélyként a tulajdonát képező ingatlanról bérbeadást? Ha igen, hogyan kell ezt kifizetőként jelenteni a 0708-ason? Nem fogadja a rendszer, ha ugyanaz a kifizető és a természetes személy adóazonosító száma.

Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?

Kérdés: Egy másológépek bérbeadásával, javításával, továbbá fénymásolással foglalkozó társaság rendszeresen vásárol különböző másológép-alkatrészeket és festékpatronokat (a bérbe adott gépekhez is). Hogyan történjen a beszerzési számla könyvelése, ha a beszerzéskor még nem állapítható meg, hogy a vásárolt termékeket a saját gép üzemeltetéséhez (a fénymásolás során), vagy a bérbe adott gépekhez használják fel, vagy áruként értékesítik? Milyen főkönyvi számlára kerül év végén a meglévő készlet?

Kérdés: Cégünk irodaházat bérel. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is bérleti díjat fizet. Ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?

Kérdés: Társasház bérbe ad falfelületet reklámtáblának. Ennek megvilágításához a fogyasztott áramot is a kiszámlázza a bérbevevőnek. Az áram összegéből a kifizetőnek le kell-e vonni a 25 százalék forrásadót?

Kérdés: A társas irodaházban társaságok és magánszemélyek a tulajdonosok. A társasházakról szóló törvény szerint magánszemélyként adózik a társasház. Ha a társasház működtetésére létrehoznánk egy működtető társaságot – nem a tulajdonosok köréből –, milyen jogszabályokra kellene figyelnünk?

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?

Kérdés: Magyarországi áfaalany cég bérel német cégtől személygépkocsit. Ez esetben – véleményem szerint – az áfát fel kell számítani, és a személygépjárműre vonatkozó tétel miatt nem lehet levonásba helyezni? A németországi cég rendelkezik EU-adószámmal.