Üzletrészek vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a legkorábban (2006. évben) beszerzett üzletrész könyvszerinti értékét kell kivezetni, azaz 60 M Ft-ot, a 4 M Ft-os bevétellelszemben. Itt jegyezzük meg, felmerül a kérdés: a 2006. éviüzletrészvásárlás értéke mennyiben volt összhangban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] ...előtársaságként folytató adózónak soronkívüli adóbevallást kell tennie az Art. 33. §-ának (3)–(6) bekezdésefigyelembevételével. E kötelezettségnek – az éves elszámolású adókról az előtársasági időszakról azSzt.-ben a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelv követelménye alapján ajáró, de még nem esedékes kamat összegét – legalább évenként – el kell számolnikamatbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, az Szt. 84. §-a (3)bekezdésének a) pontjában, illetve az Szt. 32....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Maradványérték esetén adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoltértékcsökkenési leírás összege: 2004-ben 450 E Ft, 2005-ben 900 E Ft, 2006-ban900 E Ft, 2007-ben (a maradványérték figyelembevétele mellett) 250 E Ft, amelyösszegek növelték a társaságiadó-alapot. A társaságiadó-alapot csökkentőtételek: 2004-ben 300 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...20. §-a (1) bekezdésénekb) pontja és (5) bekezdése alapján. Ehhez meg kell határozni, hogy a közhasznútársaságnál milyen összegű bevétel minősül kedvezményezett bevételnek. Ez nemfeltétlen azonos a cél szerinti vagy a közhasznú tevékenységével. A Tao-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...az utas részére a számlát az utazásszervező állítja ki, az utas viszonta közvetítést végzőnek fizet. Ez esetben ügyfelüknél pénzbevétel van, amirőltudják, hogy nem az ügyfélé, hanem az utazásszervezőé. Ezért a pénzbevételt azutazásszervezővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Utazásszervezésnél előlegszámla és számla

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt gyakorlata 2007. december 31-éig hatályos Áfa-tv. előírásainak sem felelt meg.Az új Áfa-tv. 59. §-a alapján termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően előleget adnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás

Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?
Részlet a válaszából: […] ...előírása alapján – viszont nemcsökkenti a bekerülési értéket, azt az Szt. 77. §-a (2) bekezdése d) pontjaalapján egyéb bevételként kell elszámolni. A bevételt – tekintettel arra, hogya szoftver használati joga aktiválásra kerül – a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Háziorvosi bt. bevétele

Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?
Részlet a válaszából: […] ...kártyapénz, eseti díj, egyéb díj stb.) mint az egészségügyiszolgáltatás díját, az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján árbevételkéntköteles elszámolni. (Kivétel ezen szabály alól a vizitdíj, amelyet az egyébbevételek között kellett elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapon meghatározott munkabér

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazottalapelvnek, hogy a munka díjazása az elvégzett munkával arányosan kerüljönmegállapításra.Az előző vélemény figyelembevétele mellett bármilyen ésbármikori deviza- és valutaárfolyam használható a forintban elszámolandómunkabér (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
350
351
352
533