Találati lista:
311. cikk / 1483 Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei
Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
312. cikk / 1483 Behajthatatlan követelés visszatérített áfája
Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
313. cikk / 1483 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
314. cikk / 1483 Tulajdonosi követelés engedményezése
Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
315. cikk / 1483 Árverésen vásárolt termékek számlázása
Kérdés: Társaságunk egy másik kölcsöntartozás miatt végrehajtás alá vont cégtől (az adós cég áfaalany) árverésen több terméket vásárolt, amiről egy árverési jegyzőkönyvet kapott. A megvásárolt termékek árverési 3.045.000 Ft összegű vételárát kifizettük. Többször kértük a tulajdonos (adós) céget és a végrehajtót is, hogy adják át a megvásárolt termékeket, de különböző kifogások miatt ez a mai napig nem történt meg. Tehát a megvásárolt és kifizetett termékeket nem kaptuk meg. Kértük a céget, hogy a megvásárolt termékekről állítsanak ki számlát, de ettől elzárkóztak, nem számláznak. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy az árverés során megvásárolt termékekről a végrehajtás alá vont adós társaságnak van-e számlakiállítási kötelezettsége? Jogosan kérjük-e a kifizetett összegről a számla kiállítását? Amennyiben az adós cég kötelezett számla kiállítására a megvásárolt termékről, normál áfakulcs szerinti számlát (ez esetben a vételár bruttó összeg), vagy a fordított adózás szabályai szerint kell számlát kiállítania?
316. cikk / 1483 Magánszemély számlázása – online adatszolgáltatás
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban – adószámosan – magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
317. cikk / 1483 Sörösdoboz visszaváltásáért fizetett összeg
Kérdés: Cégünk sörösdoboz-visszaváltó automatát üzemeltet mintaboltja mellett. Az üres dobozokat bruttó 2 Ft/doboz értékben lehet beváltani a mintaboltban az automata által nyomtatott bizonylat alapján. Az ügylet elszámolásakor a pénztárgépen technikailag csak göngyölegként lehet ezt a tételt levonni, mivel csak a göngyölegeknél lehet negatív tételeket beütni a pénztárgépbe. Számviteli elszámolás szempontjából helyesen járunk-e el, ha kedvezményként számoljuk el ezeket a tételeket? Vagy van erre jobb, helyesebb megoldás?
318. cikk / 1483 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Áfamentes betéti társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel szerez be személygépkocsit. A kérdés a le nem vonható áfára vonatkozik. Helyes-e az az eljárás, ha a bt. a gépjárművet a nettó értéken (azaz áfa nélkül) veszi nyilvántartásba, és a havi törlesztőrészletekről szóló számlában szereplő áfaösszeget teljes egészében egyéb ráfordításként számolja el? Vagy – mivel az áfa teljes egészében nem levonható – az a bekerülési értéke része? Példa: gépkocsi nettó ára 3.500.000 Ft, 27% áfával növelt ára 4.445.000 Ft. A számla a törlesztőrészletről nettó 50.000 Ft, áfa 13.500 Ft, kamat 15.000 Ft. Nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 3.500.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla könyvelése: T 44 – K 45: 50.000 Ft; T 86 – K 45: 13.500 Ft; T 87 – K 45: 15.000 Ft. Vagy a nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 4.445.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla: T 44 – K 45: 63.500 Ft, T 87 – K 45: 15.000 Ft. Mindkét esetben a futamidő végén a 44 egyenlege nulla lesz, viszont nem azonos a gépkocsi nyilvántartási értéke, és így az elszámolt értékcsökkenés összege sem. Melyik eljárás a helyes?
319. cikk / 1483 Bevallott áfa eltér a számlázottól
Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.
320. cikk / 1483 Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat
Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
