Találati lista:
1831 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
1832 Exporttal kapcsolatos előleg
Kérdés: Proforma-számlát állítottunk ki a teljesítést megelőzően a román fél részére 2004 szeptemberében. Ezen számla alapján az ellenérték még szeptemberben megérkezett, az áru azonban csak októberben hagyta el az országot. Az így kapott pénz előlegnek minősül? És ha igen, akkor az áfát is meg kellett volna fizetni utána, vagy adómentes?
1833 Követelésekhez kapcsolódó változások
Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
1834 Tagállami építési munkához anyag biztosítása
Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező társaság Magyarországon beszerzett anyagot visz ki Bécsbe, ott beépíti a magánszemély megrendelő építési munkái során. Miként kell az építési munkákat és a felhasznált anyagokat számlázni? Be kell-e a kinti adóhatósághoz jelentkezni, kell-e ott bevallást adni? Itthon miként kell a leírt ügyletet a számvitelben elszámolni? Változtat-e a helyzeten az, ha a megrendelő az anyagot saját kocsijával viszi ki Magyarországról, és a szerelés helyén biztosítja a kivitelező részére?
1835 Támogatási díj fizetése áruval
Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
1836 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok
Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
1837 Devizaárfolyam bérbeadáskor
Kérdés: Bérbeadás esetén, ha az adó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az áfa alapjának megállapításakor az Áfa-tv. 26. §-a (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerint kell eljárni? Valójában a kérdés ahhoz kapcsolódik, hogy a 16. § (11) vagy (14) bekezdését kell-e alkalmazni.
1838 Üzletrész részletekben történő értékesítése
Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
1839 Meg nem fizetett bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
1840 Cég értéke cégvásárláskor
Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
