Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...ki a 2004. évitársaságiadóalap-korrekció összegét, valójában a készletrevételi értékkel nagyobbösszeggel), akkor a 2004. évi adatok helyesbítése során – ezzel azonosösszegben – meg kell növelni az adó alapját, és az adóalap növekedésére jutótársasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak atételes szabályokkal egyértelműen nem támaszthatók alá, és ezért a tételeselőírások sajátos értelmezését, esetleg az ellentmondásosság feloldását igénylia válasz. Az ex works paritással történő értékesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Diktált árfolyam változásának elszámolása

Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.
Részlet a válaszából: […] ...összegével,illetve a 73. § (3) bekezdése szerint az utólag felszámított felár összegével ahelyesbítő számla alapján az árbevétel helyesbítése a teljesítés időpontjáravonatkozik. Így a 2005 novemberében kiállított helyesbítő számlával a 2004. éviárbevételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...illetve sztornószámla alapján– a visszatérített – áfát nem tartalmazó – érték könyvelése:T 455 – K 161; a levont áfa helyesbítése: T 455 – K 466;– a visszatérített összeg könyvelése: T 384 – K 455;– a tárgyi eszköz bruttó értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] ...a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a vételárlényegesen alacsonyabb, akkor jövedelemjuttatás történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...azt a könyveibe is felvenni. A halastó és építményeivisszavételéről helyesbítő számlát (és nem sztornószámlát!) kell kiállítani, ahelyesbítésnek a visszaadás-visszavétel időpontjára kell vonatkoznia, azaz ahelyesbítő számla alapján 2005 februárjában csökken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet a válaszából: […] ...De követelménykéntírja elő, hogy az egyedi eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke közöttikülönbözet (az értékhelyesbítés) megállapításának, elszámolásánakszabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben azeszközök között kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatárabocsátott, a vállalkozó működését szolgáló eszközöket. Ennek alapján a 2004.december 27-én megvásárolt és még ugyanezen a napon birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Társaságiadó-alap helytelen megállapítása

Kérdés: A 2004. évi társaságiadó-alapot számítási hiba miatt eltévesztettem. Az APEH felszólítására levélben helyesbítettem az érintett sorokat. Az adó összegének változását 2005-ben tudom csak könyvelni. Hogyan? Az eltérés csak néhány ezer forint, nem jelentős összegű a hiba.
Részlet a válaszából: […] ...-még ha az számítási hibából adódik is – önellenőrzés keretében történhet. AzAPEH felszólítására a levélben történő helyesbítés az Art. 34. §-a alapjánugyan lehetséges, az adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítése nélkülviszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] ...ha tőketartalék, akkor valamennyi tulajdonosé.Mi a megoldás? Mivel a kft. jogszabályellenesen járt el,önellenőrzés keretében kell a helyesbítést (a tőketartalék csökkenését tagikölcsönként kimutatni) elvégezni. Ha a tőketartalék 15 millió forintoscsökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
1
25
26
27
33