Találati lista:
381. cikk / 1089 Bankkártyával történő fizetés elszámolása
Kérdés: Alanyi mentes kft. – ha bankkártyával fizet – könyvelheti-e költségeit a bankból, vagy szállítói tartozásként kell először könyvelnie?
382. cikk / 1089 Kötelezettség törlésének a bizonylata
Kérdés: A kft.-nek jelentős tartozása van egyik szállítójával szemben. Áfakiutalás előtt számláit a NAV ellenőrizte, a visszaigényelhető áfát visszakapta. A 2013. évi beszámoló készítését megelőzően a szállító felszámolással megszűnt. A kft. tartozását nem kérték, a kiküldött egyenlegközlők "ismeretlen" jelzéssel visszajöttek. Ha a kft. a szállítóval szembeni tartozását le szeretné írni, a kötelezettség törlésének mi lehet a bizonylata?
383. cikk / 1089 Vállalati kölcsön variációkkal
Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyveiben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
384. cikk / 1089 Evás bt.-beltag halála – végelszámolás
Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
385. cikk / 1089 Határátlépés bizonylatolása
Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?
386. cikk / 1089 Társas vállalkozások közötti kölcsön
Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
387. cikk / 1089 Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere
Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
388. cikk / 1089 Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
389. cikk / 1089 Beltag munkaviszonyban
Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?
390. cikk / 1089 Készfizető kezes és beszámítás
Kérdés: "A" kft. 18 M Ft hitelt vett fel a banktól, amelynek készfizető kezese "B" kft. "A" kft. a hitelt – pénzügyi nehézségei miatt – nem tudta fizetni, ezért a "B" kft.-nek kell azt a bank által megadott ütemterv szerint 2014-ben visszafizetnie. "A" kft.-nek 10 M Ft követelése van "B" kft.-vel szemben, amit a készfizető kezesség következtében kifizetett tőke és kamatteher megfizetése kapcsán meg akarnak szüntetni, illetve "B" kft. "A" kft. pénzügyi megerősödése esetén vissza kívánja fizettetni. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni az "A", illetve "B" kft.-nél? Milyen adó- és/vagy illetékvonzatai lehetnek a két társaságnál?
