Találati lista:
561. cikk / 1100 Osztalékfizetés a végelszámolás előtt
Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
562. cikk / 1100 Számla e-mailen PDF formában
Kérdés: A 4601. kérdés alapján adott válaszban hivatkozott paragrafust 2010. 09. 27-i nappal hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva szállítónk e-mailen PDF formában kívánja a továbbiakban a számlát részünkre megküldeni. Helyesen jár el?
563. cikk / 1100 Ki nem fizetett osztalék elévülése
Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
564. cikk / 1100 Ajándék a partnereknek
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszuk értelmében 2010-ben a magánszemélynek adott ajándék természetbeni juttatásnak minősült?
565. cikk / 1100 Üzletrész értékesítésének illetéke
Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
566. cikk / 1100 Kávéautomata bevételének elszámolása
Kérdés: Kávéautomatát vásárolt a cég. A cukrot és tejet, valamint a kávét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelem. Az árbevételt azonban nem tudom, hogyan kell kiszámítani és milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
567. cikk / 1100 Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében
Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
568. cikk / 1100 Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata
Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?
569. cikk / 1100 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: A kft. telket vásárol, majd részfeladatokat végző vállalkozók által, részben saját maga által vásárolt anyagokból lakóingatlant épít adómentes ingatlan-bérbeadás céljából. Ez a beruházás az Áfa-tv. 11. §-a szerint termékértékesítésnek minősül. A beruházás hitelből történik, így az aktiválásig felmerült kamat és árfolyam-különbözet is növeli az üzembe helyezési értéket. Kérdések: A használatbavételkor az áfabevallásban saját vállalkozásban végzett beruházásként a fizetendő adót 0 értékkel kell bevallani (mivel adómentes lesz a bérbeadás)? Amennyiben a fizetendő áfát 0-tól eltérő összegben kell feltüntetni az áfabevallásban, – levonásba helyezhető-e ugyanezen összeg az Áfa-tv. 120. és 134. §-a alapján? – vagy levonásba csak a számlával igazolt előzetesen felszámított áfa helyezhető? – vagy levonásba semmi sem helyezhető, az aktiváláskor csak áfafizetési kötelezettség keletkezik? A használatbavételkor a fizetendő áfát hogyan kell könyvelni?
570. cikk / 1100 Naponta átváltott hitel
Kérdés: A társaság – hitelszerződése alapján – bankhitelét bármikor átválthatja másik devizanemre, egy napon belül többször is (például USD-ről euróra vagy forintra). A napon belüli átváltásból adódó árfolyam-különbözeteket (nyereség-veszteség) lehet-e összevontan könyvelni a 8-as vagy 9-es számlákra?
