Kiköltözés, visszaköltözés költségei

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy nem aktiválható!Az irodákból való kiköltözés, illetve visszaköltözés nemminősíthető az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekébenfelmerült tételnek, a költözés, a visszaköltözés költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ügyvédi iroda által elengedett követelés

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?
Részlet a válaszából: […] ...is -útján történő megszerzése.A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodószervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda?Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válaszhiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként kell elő­­írni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Cukrászsütemények áfája

Kérdés: Hivatkozva a NAV honlapján 2011. 06. 07-én és 2009. 10. 16-án megjelent, cukrászsütemények értékesítésekor alkalmazandó adó mértékéről tárgyú tájékoztatókra, kérem véleményüket az alábbi konkrét esetre. Irodánk egyik ügyfele csomagolt cukrászsütemények gyártójaként azokat viszonteladók részére értékesíti. A VTSZ 1905.90 szám alapján cukrászsüteményeknél 18%-os áfakulcsot alkalmaznak. Kérem véleményüket, hogy a fentiekben hivatkozott tájékoztatások alapján 2011. 07. 01-jétől a cukrásztermékek gyártójaként a nagykereskedelmi értékesítéseink során 18 vagy 25%-os áfakulcsot kell alkalmaznunk, illetve kell-e vizsgálnunk, hogy a terméket helyben fogyasztják-e vagy elviszik?
Részlet a válaszából: […]  Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal2011. 06. 28-án újabb tájékoztatót tett közzé a témában. Ez alapján mégegyértelműbb, hogy 2011. július elsejétől kezdve milyen jelentőséggel bír az,hogy az adott – kedvezményes adómérték alá tartozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Ügyvédi iroda megszüntetése (eva)

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. §-atartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda azügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ezt megelőzően az evásügyvédi irodának be kell fejeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […] ...készíteni, ha annak készítését jogszabály kötelezően előírja. Azügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között azonban sem osztalékról, semosztalékelőlegről nincs szó, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Mérlegkészítés díja

Kérdés: Könyvelőiroda – az ügyfeleivel kötött, szerződésben rögzített módon – a mérlegkészítésért 1 havi díjat számít fel, a mérlegkészítést követően, a tárgyévet követő év májusában. Kérdés, hogy a mérlegkészítésért számlázott díj tárgyévi bevétel/költség, vagy időbeli elhatárolással előző évi?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegkészítésért számlázott díj a könyvelőiroda (akönyvelő) május havi munkájának szerződésben külön szabályozott ellenértéke,így azt a felmerülés évének az árbevételeként kell kimutatni.Más a helyzet a megbízónál. Mivel a tárgyév májusában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Ingyenes használat mint bevétel (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi használata. Mindkét ingyenes használat után meg kellállapítani a szokásos piaci ár alapján (pl. ha bérelne irodát,személygépkocsit, akkor mennyit kellene azért fizetni), mi az az összeg, amibevételnek számít.A 6. § (3) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Lakóingatlan-felújítás áfája

Kérdés: Cégünknek egy eredetileg családi háznak épült, az önkormányzatnál lakóingatlannak minősített épületben van a székhelye. Az épületet azóta, hogy megvettük (1994), kizárólag székhelynek használjuk, csak munka folyik benne, lakás céljára egyáltalán nem használjuk. Időszerűvé vált a felújítása. Mint cég, levonhatjuk-e a felújítás költségeinek az áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt ingatlanta megváltozott használatnak megfelelően lakóingatlannak minősülő épületből nemsoroltatták át az üzemi épület, iroda stb. ingatlanok közé, akkor azlakóingatlan. A lakóingatlan esetében az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i)pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.
1
20
21
22
45