Ügyvédi iroda megszüntetése (eva)

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. §-atartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda azügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ezt megelőzően az evásügyvédi irodának be kell fejeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […] ...készíteni, ha annak készítését jogszabály kötelezően előírja. Azügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között azonban sem osztalékról, semosztalékelőlegről nincs szó, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Mérlegkészítés díja

Kérdés: Könyvelőiroda – az ügyfeleivel kötött, szerződésben rögzített módon – a mérlegkészítésért 1 havi díjat számít fel, a mérlegkészítést követően, a tárgyévet követő év májusában. Kérdés, hogy a mérlegkészítésért számlázott díj tárgyévi bevétel/költség, vagy időbeli elhatárolással előző évi?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegkészítésért számlázott díj a könyvelőiroda (akönyvelő) május havi munkájának szerződésben külön szabályozott ellenértéke,így azt a felmerülés évének az árbevételeként kell kimutatni.Más a helyzet a megbízónál. Mivel a tárgyév májusában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Ingyenes használat mint bevétel (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi használata. Mindkét ingyenes használat után meg kellállapítani a szokásos piaci ár alapján (pl. ha bérelne irodát,személygépkocsit, akkor mennyit kellene azért fizetni), mi az az összeg, amibevételnek számít.A 6. § (3) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Lakóingatlan-felújítás áfája

Kérdés: Cégünknek egy eredetileg családi háznak épült, az önkormányzatnál lakóingatlannak minősített épületben van a székhelye. Az épületet azóta, hogy megvettük (1994), kizárólag székhelynek használjuk, csak munka folyik benne, lakás céljára egyáltalán nem használjuk. Időszerűvé vált a felújítása. Mint cég, levonhatjuk-e a felújítás költségeinek az áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt ingatlanta megváltozott használatnak megfelelően lakóingatlannak minősülő épületből nemsoroltatták át az üzemi épület, iroda stb. ingatlanok közé, akkor azlakóingatlan. A lakóingatlan esetében az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i)pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Közvetett költségek a saját termelésű készleteknél

Kérdés: Holland cég magyar leányvállalata vagyunk, a holland cégközpontból a magyar saját termelésű készletekre terhelik az ottani irodából azon dolgozók költségeinek egy részét, akik a magyar készletekkel (is) foglalkoznak (tervezés, árkalkuláció, elemzés, labor, minőség-ellenőrzés stb.), eléggé jelentős összeg. Növelhetjük-e ezen költségekkel a készleteink értékét? Ha igen, milyen módon és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a felsoroltakkal – jellemzően – nemnövelhető a saját termelésű készletek bekerülési értéke.Az Szt. 51.§-ának (1) bekezdése alapján a saját termelésűkészletek bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Alapítási költség ügyvédi irodánál

Kérdés: Elszámolhatja-e a kezdő ügyvédi iroda alapító okiratának dátuma és az adószámának megállapítása közötti időszakban felmerült költségeit, ráfordításait? Ha igen, akkor a taggal szembeni személyi jellegű ráfordításként adómentesen, vagy anyag jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályihátteret!Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 67-68. §-aialapján az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda alapítható. Az irodajogi személy. Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapítóokiratban meg kell határozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Ügyvédi iroda közzétételi kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a beszámolóját. A vállalkozó fogalmába beletartozik az ügyvédi iroda is. A törvény 154. § (7) bekezdése értelmében a közzététel elektronikus úton történik. Mivel az ügyvédi irodát nem jegyzi a cégbíróság, így cégjegyzékszámmal sem rendelkezik. E nélkül azonban az elektronikus rendszer hibásnak minősíti, és visszautasítja a közzétételt. Hogyan tudom a jogszabálynak megfelelő közzétételt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy nem pontos a kérdezőismerete. Az ügyvédi iroda az Szt. hatálya alá tartozik, de nem vállalkozó,hanem az Szt. 3. §-a 4. pontjának f) alpontja szerint egyéb szervezet. Az egyébszervezetre (így az ügyvédi irodára is) érvényesek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Szerszámok nyilvántartásba vétele

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak esetében is az Szt. 23. §-ának (4)bekezdésében foglaltakból kell kiindulni: az eszközöket rendeltetésük,használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közésorolni. A 24. § (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Saját előállítású termékek felhasználása, értékesítése

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel és irodagépek kellékanyagainak (toner, patron) gyártásával is foglalkozik. A gyártáshoz használt alapanyagokat beszerzéskor elábéra könyveljük, mivel alapanyagot értékesítünk és a gyártás során is felhasználunk. Év végén az egész évi gyártásban felhasznált alapanyagot – kimutatás alapján – átkönyveljük (T 511 – K 8141). A 12. 31-én készleten lévő STK-t készletre könyveljük (T 251 – K 581). Az STK-ból a cég is használ tonert és patront, továbbá irodagép-üzemeltetési szerződésben vállaltuk az irodagépek javítását és kellékanyagokkal való ellátását havi fix díjért. Az STK-ból így patront és tonert az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint is felhasználunk. Az így év közben saját felhasználású tonereket és patronokat hogyan könyveljük? (T 251 – K 581, majd T 5114 – K 251 önköltségi áron?)
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor kell könyvelni, hakorábban készletre vétel volt (T 581 – K 251).Hasonlóan kell eljárni – a kérdésben körülírt -irodagép-üzemeltetési szerződések esetében is. Ha a havi fix díj fedezetetnyújt az irodagép-javításon túlmenően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
1
20
21
22
44