4516 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Önkormányzat költségvetési szervének adhat-e támogatást?

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?

Kérdés: Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.

Kérdés: Az alapítvány az elmúlt 20 év működéséről 2017-ben könyvet készített. Saját maguk írták, de nyomdát vettek igénybe a könyv elkészítéséhez. A könyvek egy részét elajándékozták, mert közben kiderült, hogy a könyvek nem eladhatók. 2017. 12. 31-én több mint 200 könyv az alapítvány birtokában volt, amelyet saját termelésű készletként állományba vettek. Valószínű, hogy azokat majd elajándékozzák a következő években. Az egyik kuratóriumi tag szerint, mivel a könyvek nem eladhatók, azokat nem lehet készletként kimutatni. Mivel el fogják adni, az csak a 2017. év költsége lehet. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: Vagyonkezelés megszűnésével visszavettük az eszközt államháztartáson kívülről, az éves visszapótlást átutalták részünkre. Hogyan kell ezt könyvelni?