4450 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:

	Eredeti	Ráépített	Új	Arány %
Telek	50	50	100	10
Épület	150	750	900	90
Összesen:	200	800	1000	100
Arány %	20	80	100

A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Egy mentős alapítvány (amelyet azért hoztak létre – többek között –, hogy a mentősök munkakörülményeit, továbbképzését segítse) egyik alapító tagja súlyos beteg. Magára vállalhatja-e az alapítvány a temetkezés költségeit, és ha igen, akkor hogyan?

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?

Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?

Kérdés: A betéti társaság beruházásában valósult meg az orvosi rendelőintézet. A rendelőintézetben 7 különböző társaság működik, amelyek rendelőjüket megvásárolták, arra tulajdonjogot szereztek. A közös tulajdonban maradó részekre társasházat alapítottak. A bt. többségi tulajdonnal rendelkezik a létesítményből. Kinek és milyen jogcímen kell nyilvántartani a közös tulajdonban lévő épületet?

Kérdés: Társaságunk – gépek vásárlására – fejlesztési támogatásra pályázott. A pályázatot a pályázatíró cég 2004-ben elkészítette, a díját számlázta, a számla értékét 2004-ben a társaság költségként számolta el. A pályázati feltételekkel a beruházás 2005-ben megvalósult, a beruházást 2005 júliusában aktiváltuk. Könyvvizsgálónk véleménye szerint a pályázatírási díjat a gépek értékében kellett volna aktiválni. Helyes ez a vélemény?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?

Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?