822 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A 25 év alatti szja-kedvezmény kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásból származó (mentes keretösszeg feletti rész) jövedelem után is? Ezt majd az 53. számú bevallásnál kell jelölni? Az szja-törvény 3. § 21. bekezdésében munkaviszony szerepel, Idetartozik az egyszerűsített foglalkoztatás is?

Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
–az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
–ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
–az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
–ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk saját munkavállalói részére IGG-antitestvizsgálat lehetőségét biztosítja. A vizsgálaton való részvétel önkéntes, de minden munkavállalónknak lehetősége lesz részt venni azon. Aszemélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.39. pontja alapján adómentes a kifizető által biztosított védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálat. A járványügyi szűrővizsgálat fogalmát sem az Szja-tv., sem más jogszabály nem határozza meg. Így abban kérném segítségüket, hogy az antitestvizsgálat adómentes-e vagy sem. Amennyiben adómentes, úgy egyes meghatározott juttatásként vagy munkabérként adózó juttatásként kell kezelni?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: Munkavállalónknak két kiskorú gyermeke van. Feleségétől elvált, felváltva gondozzák a gyermekeket, tehát nem közös felügyelettel váltak, hanem 1 hétig az apukánál, 1 hétig az anyukánál vannak a gyermekek. Ugyanakkor a családi pótlékot a MÁK mindkét gyermek után az anyukának folyósítja. Az apuka (a munkavállalónk) év közben igénybe vette az 1 gyermekre járó családi (szja) kedvezményt, és szeretné a gyermeket nevelők adó-visszatérítését is igénybe venni a NAV-tól. Könyvelők továbbképzésén elhangzott, ahhoz, hogy jogosult legyen az apuka ezen szja-visszatérítésre és a családi kedvezményre, ki kell töltenie a "kérelem családi pótlék megállapítására" nevű nyomtatványt, annak is az V. pontját, és be kell küldenie azt a MÁK-hoz.
1. A fenti két személyijövedelemadó-visszatérítéshez valóban feltétel ezen nyomtatvány munkavállalónk részéről történő beküldése?
2. Ehhez feltétlenül meg kell-e osztani 50-50%-ban a családi pótlék folyósítását, vagy az apuka kérheti-e, hogy továbbra is az anyuka kapja azt mindkét gyermekre való tekintettel, de az apuka továbbra is "csak" jogosult legyen rá? (Nyilván ez az szja-visszatérítéshez való jog miatt fontos számára, nem szeretné elveszíteni azt.)

Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?