798 cikk rendezése:
121. cikk / 798 Oktatáson való részvétel elszámolása
Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
122. cikk / 798 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg
Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
123. cikk / 798 Házhoz szállítás – költségtérítés elszámolása
Kérdés: Egy étterem házhoz szállítással is foglalkozna. A házhoz szállítást munkaviszony keretén belül futárokkal oldaná meg, akik a saját autójukat használnák. A cég érdekében megtett utakról a munkavállalók útnyilvántartást vezetnének, ez alapján a NAV-norma és -üzemanyagár alapján történne a költségtérítés. Ebben az esetben milyen főkönyvi számlára kell a költségtérítést könyvelni, illetve kivaalap-e a költségtérítés? (Ez nem kiküldetés.)
124. cikk / 798 Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál
Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
125. cikk / 798 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
126. cikk / 798 Tombola jubileumi ünnepségen
Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?
127. cikk / 798 Korábbi évekre vonatkozó jutalom 2021-ben történő jóváhagyása
Kérdés: A kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője részére 2021-ben a társaság tulajdonosa 2 havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyott jóvá és fizetett ki. A 2021. évben jóváhagyott és kifizetett jutalom a 2019. évi üzleti év gazdálkodására tekintettel került megállapításra, jóval a 2019. évi üzleti év beszámolójának elfogadását követően. Melyik üzleti évben kell elszámolni költségként a jutalom és a munkáltatói cégterhek összegét? A 2021. üzleti évben kell elszámolni, esetleg elhatárolással 2020. évre? Illetve, ha jelentős összegűnek minősülnek a felmerült költségek, a 2019. üzleti év beszámolóját kell korrigálni a 2020. évről beadott beszámolóban a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások oszlopban?
128. cikk / 798 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
129. cikk / 798 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: 2021. január 1-jétől a számviteli törvény létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Hogyan kell az Szt. szerint ezen létszámot számítani, milyen jogviszonyok számítanak bele, és hogyan kell éves szinten számítani? Például fb-tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, vagy egyszerűsített foglalkoztatottak, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák, hogyan számítandók a munkavállalók átlagos létszámába? Kérem, szíveskedjenek a számítás módszeréről tájékoztatni, mivel ez az adat a beszámoló formáját és a könyvvizsgálati kötelezettséget is befolyásolhatja.
130. cikk / 798 Ajándékozások adókötelezettsége
Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
