Találati lista:
2351. cikk / 2555 Téves túlszámlázás rendezése
Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
2352. cikk / 2555 Becslés útján megállapított árbevétel könyvelése
Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?
2353. cikk / 2555 Ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
2354. cikk / 2555 Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása
Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
2355. cikk / 2555 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
2356. cikk / 2555 Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása
Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
2357. cikk / 2555 Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: számítógép vásárlása
Kérdés: Ügyvéd, könyvelő, orvos munkájához számítógépet használ. 2001-ben, illetőleg 2002-ben új számítógép vásárlása esetén megilleti-e a beruházási adókedvezmény?
2358. cikk / 2555 Egyéni vállalkozó üzembe helyezési okmánya
Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén, akire nem az Szt., hanem az Szja-tv. vonatkozik, mi tekinthető üzembe helyezési okmánynak, illetve szükség van-e erre? (A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 397. kérdéséhez.)
2359. cikk / 2555 Beolvadás esetén osztalékkifizetés
Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
2360. cikk / 2555 Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje
Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
