Üzletrész értékesítése névértéken

Kérdés: A kft. magánszemély tagja üzletrészét független félnek névértéken értékesíti. Szerzési érték a névérték volt. A kft. nem tartozik a "korábbi" tulajdonosnak. A kft. azonban jelentős szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződés szerinti eladási ár. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az ügyleten? Mikor kell a jövedelmet terhelő adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A jövedelmet terhelő adót a jövedelem keletkezésének időpontjában kell megállapítani és megfizetni.Az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Saját üzletrész értékvesztése

Kérdés: Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.
Részlet a válaszából: […] Ha a pontatlanul fogalmazott kérdést úgy kell érteni, hogy a saját üzletrész a bevonás (a tőkeleszállítás) miatt egy hónapon belül megszűnik, akkor az nem indok az értékvesztés elszámolására.A saját üzletrész mint értékpapír mérleg-fordulónapi értékelése során is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Nem elismert reklámköltség

Kérdés: A társasági adó alapjának számítása során nem elismert költség a reklámközzététellel összefüggő költség, ráfordítás, ha nem kaptunk nyilatkozatot a reklámadó alanyától annak reklámadó-kötelezettségét illetően. Kérdés, hogy a reklámadó mint ráfordítás e körbe tartozik-e, azaz a reklám­adó összegére is vonatkozik-e a korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6636-es válaszunkat is!A Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 16. pontja úgy rendelkezik, hogy a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett beruházás értékhelyesbítése

Kérdés: Társaságunk nagy összegű beruházást hajtott végre bérelt ingatlanon. Elszámolható a bérlő könyveiben a tárgyév végén értékhelyesbítés a bérlőként végzett beruházások után?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem számolható el.Az Szt. 57. §-a (2) bekezdésében előírtakból az következik, hogy a már használatba vett tárgyi eszközök esetében vizsgálható az, hogy az adott tárgyi eszköz piaci értéke meghaladja-e az adott tárgyi eszköznek a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Végelszámolási időszak költségei

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert olyan tájékozatlanságról tanúskodik, amely nem válik a kérdező dicséretére (akár ügyvezető, akár könyvelő, akár gazdasági területen dolgozó beosztott is). A kérdésekre a válaszok – ha a kérdező az általános számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező gondolatmenete lényegesen eltér a hatályos jogszabályi előírásoktól, és éppen ezért nem jelent megoldást az adott esetben.A kft.-ből kilépő taggal való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címke:

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Eléggé összetett a kérdés. Nehezíti a választ az, hogy a kérdésben nincs utalás arra, hogy a bérbeadó, illetve a bérbevevő természetes személy-e vagy társaság? A válaszban abból indulunk ki első megközelítésben, hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél

Kérdés: Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy igen.A számviteli előírások alapján a lízingbe vevőnek a lízingelt eszközt (a személygépkocsit is) beruházásként kell a lízingbevételkor elszámolnia a számlázott értéken, és a lízingbe adóval szembeni kötelezettségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A válasznál elsődlegesen az új Ptk.-ra hivatkozunk.Az új Ptk. szerint az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. A kérdésre a legegyszerűbb válasz: az apa térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
42
43
44
96