4215 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: A számítógépes szoftvereket elég egy példányban megvenni, de ahhoz, hogy azt valamennyi gépen legálisan használjuk, a többi gépre is meg kell venni a licencet. A számlában "XY program licenc" vagy "XY program regisztráció" szerepel. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a tételeket – szoftverként – a szellemi termékek között tartjuk nyilván?

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.

Kérdés: Cégünk helyesen jár-e el, ha a vendéglátóegységeknek reklámeszközöket (hamutartó, tálca, napernyő) ad át reklámozás céljából, és ezeket reklámköltségként számolja el?

Kérdés: Társaságunk 1999-ben szennyvízhálózat-használatbavételi hozzájárulást fizetett, amelyet az eredménytartalék terhére számolt el. 2001-ben a Csatornázási Műveknek a 2000. évi vízfogyasztás alapján további összeget kellett fizetnünk csatornamű-fejlesztési hozzájárulás címén. 2001-től az új Szt. szerint ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak kell tekinteni. Ezzel társaságunk nem egy új jogot kapott, hanem a korábban megszerzett, elszámolt hozzájárulást módosították. Mi a helyes elszámolás?

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?

Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?

Kérdés: A leltárhiány könyveléséről már volt szó. A leltártöbblet elszámolása viszont nem tisztázott. A leltártöbblettel az elábét kell csökkenteni, vagy egyéb bevételként kell elszámolni?

Kérdés: Szövetkezetünket 2001 augusztusában bírósági végzés alapján 1995-97. évi árbevételhez kötődően kártérítésre és áfa megfizetésére kötelezte a bíróság, amit ki is fizettünk. Céltartalékot nem képeztünk. 1995-97. évet az adóhatóság átfogó vizsgálattal lezárta. Mi a helyes eljárás a fenti ügyben?

Kérdés: Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe előírhatja-e számvitel-politikájában külföldi hitelintézet árfolyamának alkalmazását, ha év végén a kiegészítő mellékletben bemutatja az új Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti értékeléstől való eltérésből adódó különbözetet?