Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Egyes külföldi cégek havonta kérnek mérleget és eredménykimutatást. Ebben az esetben havonta el kell végeznünk a mérlegfordulónapra előírt értékelést?
Részlet a válaszából: […] ...devizaszámlával párhuzamosan kell vezetni a devizabetétszámlát forintban a devizakészlet növekedésekor, illetve csökkenésekor, a Számviteli Levelek 24. számában, a 484. kérdésre adott válaszban részletesen leírtak szerint. Magát a devizakészletet viszont az új Szt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja: jövedéki adó

Kérdés: Az új Szt. szerint a jövedéki adó egyéb ráfordítás, nem csökkenti az árbevételt. Emiatt a helyi iparűzési adó alapja indokolatlanul megnő. Lehet-e emiatt korrekciót alkalmazni az iparűzési adó alapjánál?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező figyelmét a Htv. 52. §-a módosított 22. pontja, amely a nettó árbevételt értelmezi. E szerint nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele... csökkentve a jövedéki adó, a fogyasztási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény VI. fejezete tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításait (a 118-133. §-okban). Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy legalább ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak számviteli-elszámolási részét a Számviteli Levelek 23. számában a 453. kérdésre adott válaszban már bemutattuk. Itt kizárólag az adóalaphoz kapcsolódó szabályokkal foglalkozunk.Az Art. 20. §-ának (8) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított értékcsökkenési leírás csökkenti az adóalapot, akkor is, ha a bekerülési értékkel azonos maradványérték miatt a számvitelben az eredmény terhére nem történik költség-, ráfordításelszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérbe adott iroda esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...okai már nem állnak fenn, visszaírták azt, akkor a könyv szerinti érték megfelel a törvényi előírásoknak.Itt jegyezzük meg, a számviteli előírásoktól eltérnek, eltérhetnek a Tao-tv. értékcsökkenésileírás-elszámolási szabályai. Ezért a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Kártérítés érvényesítése

Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...adódó felelősség, mindkét esetre igaz viszont az, hogy a kárért felelős személy köteles a kárt valamilyen formában megtéríteni.A számviteli előírások szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős [hogy mi a jelentős, azt a számviteli politikában kell(ett) rögzíteni]. Az értékelés történhet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...A hivatkozott előírás nem nevesíti, hogy csak belföldi törvényi előíráson alapulhat a pótbefizetés összege. (Ilyen előírás a számviteli alapelvekkel is ellentétes lenne!) Ezért a hivatkozott előírást a külföldi jogszabályi előíráson alapuló pótbefizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...de a termékdíjat meg kell fizetni. A termékdíjnak – a felmerüléskor – az eredmény terhére történő elszámolása az összemérés számviteli alapelv követelményével nem egyeztethető össze (hiszen a termékdíj egy későbbi értékesítéskor az árbevételben megtérül)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:
1
391
392
393
415