Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések körében, illetve ha ott szerepel, akkor a mentesítő rendelkezéseknek feleljen meg (Áfa-tv. 124-126. §), továbbá a beszerző adóalanynak rendelkeznie kell a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként meghatározott, levonásra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Közműfejlesztési hozzájárulások minősítése

Kérdés: Társaságunknál a már meglévő és üzemelő szárítóüzemet pakuráról gázüzemelésűre alakítanák át, illetve új szárítóüzemet terveznek, amelyhez kapcsolódóan hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni? Ez utóbbi esetben hogyan történik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásról, csatlakozási díjról a társaságnak és a szolgáltatónak kell megállapodnia. Az erről szóló megállapodásban, szerződésben hivatkozni kell a vonatkozó jogszabály megfelelő §-aira, a jogszabályban rögzített feltételekre, mértékekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Közös üzemeltetés költségeinek megosztása épület esetén

Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő nagyjavítása költségeinek) megosztását, átterhelését a közös üzemeltetésben részt vevők megállapodásával, szerződésével kell alátámasztani, minden résztvevőre azonos szempontok alkalmazásával, a közös üzemeltetést végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
Kapcsolódó címke:

Szerződés elszámolási egysége, teljesítési foka

Kérdés: A számviteli törvény alapján a teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A megjelent szakirodalmak a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszereként sorolják fel:
a) az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült költségéhez viszonyított aránya;
b) az elvégzett munka felmérése;
c) a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
A fenti módszerek közül választottat milyen dokumentumokkal, naplókkal, egyéb iratokkal kell alátámasztani, hogy az árbevétel-elszámolás megfelelő mértékű legyen? Ha a társaság a 2019-es évben induló ügyletben nem alkalmazta még a projektelszámolás új szabályait a 2019. 12. 31-i beszámolójánál, akkor választhatja most 2020-ban, hogy a fordulónapon alkalmazza a számviteli törvény megváltozott előírásait (2019-2022 közötti projekt esetén)?
A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított arányát fejezi ki. A számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 12. pontjának az előírása alapján a teljesítési fok meghatározásának módszerét a vállalkozónak a számviteli politikájában kell rögzítenie.
Részlet a válaszából: […] ...projekt esetén az egyes üzleti években azonos (illetve közel azonos) lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi.Így például, ha a teljesítési fokot a szerződés elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bánatpénz elszámolása

Kérdés: Segítségüket kérem a bánatpénz könyveléséhez. Hová kell helyesen könyvelni a bánatpénzt, amely szerződésben megfogalmazott feltételek alapján áfával növelt értékben került kiszámlázásra?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 6:212. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg (jelen esetben erről van szó, hiszen a kérdés szerint a bánatpénzt a szerződésben megfogalmazott feltételek alapján fizetik). A kérdésre adandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt gépjármű értékesítése a lejáratkor

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt gépjárművel kapcsolatban kérdezem: 2020-ban, élve a hitelfizetési moratóriummal, nem törlesztettük a hitelt, azonban az eredeti ütemezés szerint ebben az évben kell a maradványértéket rendezni. A bank tájékoztatása szerint erre nem vonatkozik a moratórium. Élve a vevőkijelölési jogunkkal, egy 3. felet jelöltünk meg, aki a maradványértéket ki is fizette a lízingcégnek. Természetesen a 2020. 4. hónaptól fennálló törlesztőrészleteink rendezetlenek. A banknak ki kell-e adnia a törzskönyvet, illetve a tulajdonjog-átírási hozzájárulást? Ha igen, akkor jól gondolom-e, hogy a tulajdonjog átruházása napjával a lízingbe vevő kivezeti a könyveiből az eszközt, a 3. fél állományba veszi? Ha nem, akkor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőkijelölés jogával, és így a lízingbe adó cég a gépjárművet a harmadik személy részére értékesítheti adásvételi vagy lízingszerződéssel. Ahhoz, hogy a lízingbe adó cég a gépjárművet értékesíteni tudja, az kell, hogy a gépjármű a könyveibe visszakerüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik– a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Étkeztetési hálózati rendszer tervezése, jogdíja

Kérdés: Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során abból célszerű kiindulni, hogy a hálózathoz való csatlakozást tartalmazó szerződés hány évig érvényes, hány év után kell érdemileg módosítani, illetve mikor kell ismételten jogdíjat fizetni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...z) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében ... térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének 20 százaléka – a tartós adományozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] A másodfokon eljáró bíróság jogerős határozata alapján egyértelmű, hogy a kft. az üzletrész 2016. évi értékesítésekor jogellenesen járt el, és ezért kell az eredeti állapotot visszaállítani.Ha viszont a kft. 2016-ban nem a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címke:
1
64
65
66
377