Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:146. §-a alapján a tagsági jogviszony a tag halálával megszűnik. Így a beltag halálával megszűnt az a lehetősége, hogy rendelkezzen az őt megillető osztalék kifizetéséről (felvételéről). Az új Ptk. ad arra lehetőséget, hogy a meghalt tag örököse(i) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Viszonylati jegy elszámolása

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdéses esetben valójában ingyenes juttatásról van szó – azaz a kft. nem vár ellenszolgáltatást attól az adózótól, akinek az érdekében a kérdéses viszonylati jegyet vásárolták –, úgy a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Ingatlanok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor kell meghatározni a hasznos élettartamot és ennek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az így meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés elszámolásának hiánya

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ csak a hatályos jogszabályi előírások keretei között tudjuk megadni. Így a kérdésben megfogalmazottak egyikére sem tudunk igennel válaszolni.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

Kérdés: Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk – kereskedőcég – nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy igen, el kell számolni!Az Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján az adóhatóság jogerős határozatát könyvelni kell még akkor is, ha a cég bírósági felülvizsgálati kérelmet adott be, és a bíróság jogerős végzése még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Részlet a válaszából: […] Arra nem tudunk válaszolni, hogy a követelést érdemes-e perelni vagy sem. Egyrészt ez alapvetően jogi kérdés, de nagymértékben függ attól, hogy a bérleti szerződés mit tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a bérlő nem fizet.Ha az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi beszerzési értéke

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a társasági adóval kapcsolatos ismeretek hiányára utalnak, amely hiányosságot a válasz nem tudja teljesen pótolni.A személygépkocsi – áfát is magában foglaló – bekerülési (beszerzési) értékét a számviteli előírások szerint beruházásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem szerencsés és félrevezető, ha részesedés térítés nélküli átadás/átvételét ellenérték nélküli értékesítésnek minősítik. Az adott esetben tehát a tartós részesedés átadás/átvétele térítés nélküli eszközátadás.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. Az új Ptk. szerint átalakulás, ha a gazdasági társaság egyetemleges jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Tehát a beolvadás nem tekinthető átalakulásnak. Az új Ptk. szerint egyesülés, ha két vagy több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi előírásoktól való eltérést csak korrigálni lehet, de nem lehet meg nem történtnek minősíteni. Így a kérdező jól érzékeli, hogy önellenőrzést kell végrehajtani, de nem 2010-ig, csak 2011. évig, feltételezve, hogy a jelentős eltérés nagyságát 2010-ben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
38
39
40
116