Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...történő beruházáskezdés esetén az említett adatokat, a kezdést követő 30 napon belül kell az adóhatóságnak bejelenteni.Külföldön tevékenységet végző társaságokat érintő változásokFontos, hogy figyelemmel kísérjék a devizakorlátozások megszüntetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címke:

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján ugyanakkor tilos a beszerzés áfájának levonása, ha az nem teljes egészében a bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Vagyis, ha a cégautóadó megfizetésével már tudjuk, hogy van magánhasználat, azonnal felvetődik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...kell az eredmény terhére elszámolni, amely időszak alatt az adott eszközt a társaság a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek. Ennek megfelelően ezek önálló bérbeadása (25 százalékkal) áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmi adónak itthon, azaz az Áfa-tv.-t alkalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy az éves bevallási értékhatárban a cég gazdasági tevékenységéből származó bevételének kell szerepelnie [Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése], valamint a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...– a le nem vonható áfát is magában foglaló ellenértéken nem beruházásként kell elszámolnia (hiszen azok nem a fenntartó szervezet tevékenységét fogják tartósan szolgálni), hanem a vásárolt készletek között. Amikor az eszközöket a fenntartó szervezet átadja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:      

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...igen, méghozzá két okból is. Amennyiben a pénzkölcsön alkalmi nyújtását nem tekintjük pénzintézeti tevékenységnek (hisz önmagában emiatt a hitelintézeti törvény hatálya alá nem tartozik a cég), a kamat egy belföldi teljesítési helyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtására (ezen belül például arra, mi nem minősül pénzkölcsönnyújtásnak). A 2. számú melléklet 22. pontja szerint: üzletszerű tevékenység az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Termőföld talajjavításának elszámolása

Kérdés: A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...telkesítés olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét, és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
343
344
345
360