107 talált állásfoglalás a végrehajtó kifejezésre

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?

Kérdés: A végrehajtást kérő a kettős könyvvitelt vezető végrehajtó irodának munkadíjra és készkiadásra előleget fizet. Hogyan kell az így kapott összeget könyvelni és elszámolni, amikor a díjjegyzék elkészült?

Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?