Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adódó eltérés (általában a bekerülési értéket növeli, illetve csökkenti, ezen keresztül az egységárat, a fajlagos értéket befolyásolja, és így a már elszámolt költséget kell helyesbíteni): T 51 – K 21-22, illetve T 21-22 – K 51; kompenzálható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Forgalommal arányosan utólag kapott engedmény

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy az utólag kapott engedmény időbelileg nem határolható el. Ugyanis a forgalommal arányosan kapott engedmény és a termék, a szolgáltatás között, amelyhez az engedmény kapcsolódik, közvetlen kapcsolat nincsen. Így az összemérés számviteli alapelv annál,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egy időben való elvégzése még nem felújítás, bár a gyakorlatban jellemzően felújításnak nevezik ezt is. A minősítést nem befolyásolja, hogy mekkora, milyen összegű költségráfordítással valósul az meg.Célszerű, ha az azonos vagy hasonló tárgyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint továbbértékesíthető, akkor a hasznos élettartam végén várható maradványértéket a várható eladási ár határozza meg, de ez befolyásolja az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét is.Ha a bérleti jogot – az adásvételi szerződés szerint – nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...figyelembe venni az adott eszköz használatának körülményeit (amelyek nemcsak a hasznos élettartamot, de a maradványértéket is jelentősen befolyásolhatják), de nem is érdeke 5-6, esetleg 10-12 évre előre reális értéket becsülni.Ha reálisan határozzák meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Veszteséges bt. megszüntetése

Kérdés: Évek óta veszteséges bt. végelszámolással megszüntetheti-e tevékenységét? Tartozása nincs (köztartozása sem), csak tagjaival szemben. Eszközei még nem amortizálódtak teljes mértékben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szemben fizetésképtelen, így a Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adós (a bt.) kérelmére a felszámolási eljárás lefolytatható. (Egyebekben a Cstv. felszámolási eljárásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni!)Amennyiben a bt.-nek valóban csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven százalékával; Gt. 290. §) rendelkezik, így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22. §-ának (6) bekezdése szerinti adóalap-korrekció kötelezettségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utalt, amely előírás – olvasata szerint – azt jelenti, hogy pénzkölcsön nyújtható más gazdasági társaság részére kamatszerzés, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőség elérése érdekében. Az új Szt. hivatkozott előírása azonban nem ezt tartalmazza:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között elszámolhatók.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Való igaz, hogy a kis összegű eltérések – önmagukban – nem befolyásolják a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Felhívják azonban a figyelmet a bizonylati fegyelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címke:
1
…
125
126
127
…
134