Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az 1998-ban lízing útján beszerzett, 1999 folyamán a vállalkozás (bt.) tulajdonába átkerült haszonjármű értékesítésére vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. Így tehát a jármű bármikor, bárkinek értékesíthető. Az értékesítéssel az eszköz kikerül a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 58. §-a az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítására alkalmazható. Mi tekinthető az Szja-tv. vonatkozásában ingó vagyontárgynak? A törvény 3. §-ának (fogalmak és értelmező rendelkezések) 30. pontja szerint ingó vagyontárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 9. szám 151. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvénnyel módosított Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja meghatározza a reprezentáció fogalmát, mely szerint: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. név szerint megnevezett dolgozóinak viseli életbiztosítási díját, akkor az nem minősül természetbeni juttatásnak. Természetbeni juttatásnak ugyanis az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint az adóköteles biztosítási díj minősül (e pontot azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] A munkábajárási költségek megtérítése tárgyú kérdésre a Számviteli Levelek 18. szám 398. válaszában részletesen szóltunk. A kérdés alapján nem lehet tudni, milyen utazási utalványról van szó. Az utazási utalvány magánszemély részére történő átadásakor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Áru-, termékbemutatón nyújtott vendéglátás, ajándékozás

Kérdés: Gyártó és kereskedő cég áru-, termékbemutató alkalmával vendégül látja az érdeklődőket, a megrendelők ajándékot kapnak. Keletkezik-e adó-, tb-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a "vendéglátás" miben rejlik. Ha ugyanis a "vendéglátás" mértéke megegyezik a 2001. évi L. törvénnyel módosított Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerinti termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott áruminta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Üzleti vacsora utáni eho

Kérdés: A cég külföldi vendégeket hív meg üzleti vacsorára (jelen van 3 külföldi és 2 magyar). Hogyan kell megállapítani az egészségügyi hozzájárulást? Arányosítással vagy egyéb módon?
Részlet a válaszából: […] Reprezentáció (és üzleti ajándék) nyújtásakor az Eho-tv. 3. §-a b) pontjának bb) alpontja szerint az egészségügyi hozzájárulás alapját a magánszemélyek illetőségétől függetlenül kell megállapítani, vagyis arányosításra nincs szükség. (Természetesen az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkavállaló és családtagjai részére adott juttatások

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű, a társasággal munkaviszonyban lévő ügyvezető igazgatója családtagjának természetbeni juttatásként útiköltséget, lakásbérletet, iskoláztatást biztosít a díj megfizetésével, azt a családtag vagy az ügyvezető juttatásaként kell-e kezelni? Milyen adóvonzata van? A vállalkozás érdekében felmerült költségként elismerhető-e?
Részlet a válaszából: […] A személyes szükséglet kielégítését szolgáló természetbeni juttatás után – akár a munkaviszonyban lévő külföldi, akár családtagjai részére adja a vállalkozás – meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót és – külföldi illetőségükre tekintettel – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Külföldi illetőségű dolgozó lakásbérlete

Kérdés: A külföldi részvételű vállalkozás a külföldi tulajdonossal munkaviszonyban lévő, a vállalkozásnál munkát végző dolgozója részére bérelt lakás természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a vállalkozás a külföldi tulajdonos felé nem számlázza ki, vagy elismert költség, ha kiszámlázza?
Részlet a válaszából: […] Igen. A természetbeni juttatás után 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, és az csak akkor a vállalkozás érdekében elismert költség, ha a foglalkoztatás megfelel a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
…
49
50
51
52