Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan

Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg.A Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdése szerint: A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszából: […] ...során. A megszüntetéssel kapcsolatos eljárást bármelyik esetben le kell folytatni.A megszüntetéssel kapcsolatos eljárás során a bt. jogutód nélkül megszűnik. Az eljárás során a felszámoló, végelszámoló– felméri a társaság vagyoni helyzetét, behajtja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...céltartalékot azért kell megszüntetni, mert az vagy piaci értéken értékelt kötelezettség, vagy olyan költségekre fedezet, amelyek – a jogutód nélküli megszűnés miatt – már nem merülhetnek fel.A forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközök közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel azt valójában a könyvvizsgáló nem megalapozott véleménye gerjesztette.A kérdés szerint a 2016. évi beszámoló elfogadásakor a tagoknak osztalékot állapítottak meg, amelyet 2017-ben nem fizettek ki. Így az a kiválás időpontjában a ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Értékcsökkenési leírás átalakulásnál

Kérdés: Adótörvény szerinti értékcsökkenés alapja átalakulást követően hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. szerinti értékcsökkenési leírás alapjáról, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás alapjáról.Az Szt. szerint a jogutód társaság végleges vagyonmérlegében, az azt alátámasztó végleges leltárban az immateriális javak, tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...részletet a bevallással egyidejűleg – kell megfizetni.Ezenkívül az áttéréskor – az adózási formára előírt szabályok szerint – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírásokat alkalmazva kell a társasági adót vagy az evát vagy a kivát megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás I.

Kérdés: Az A jelű társaság tagja 3 magánszemély. Az A jelű társaságnak van egy ingatlana. A B jelű társaságnak az A társaságban lévő három magánszemélyen kívül van egy 4. magánszemély tagja is. A társaság szeretne beolvadni B társaságba kedvezményezett átalakulással. Követelmény-e a kedvezményezett átalakulásnál, hogy A társaság tagjai és B társaság tagjai azonos személyek legyenek? A B társaságban történő új üzletrészek szerzésekor követelmény-e az arányos szerzés?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kedvezményezett átalakulás feltétele a Tao-tv. 4. § 23/a. pontban foglaltak szerint, hogy a jogelőd és jogutód is társaságnak minősüljön, továbbá, hogy a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:171. §-a szerint, ha a jogi személy tag jogutód nélkül úgy szűnik meg, hogy üzletrészének sem a törlését megelőző, sem az üzletrészre kiterjedően lefolytatott vagyonrendezési eljárás alapján nincs új jogosultja, a társaság az üzletrész bevonásáról vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás cégbírósági törlés után

Kérdés: A céget a Cégbíróság törölte. Ilyen esetben össze lehet-e vezetni a cég követeléseit és a kötelezettségeit, és kivezetni a főkönyvből a 8-as és 9-es számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] ...a csődtörvényt, a sajátos számviteli feladatokat tartalmazó 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet;– és természetesen a cégek jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
1
9
10
11
34