418 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Társaságunk tevékenysége saját tulajdonú személygépjárművek tartós bérbeadása és teljes körű üzemeltetése, flottakezelése. Társaságunk székhelyén és telephelyén is folytat vállalkozási tevékenységet. A székhely és telephely is alkalmatlan a gépjárművek tárolására, ott csupán egy-egy irodánk található, ugyanakkor a gépjárművek forgalmi engedélyében szereplő cím a társaságunk székhelycíme. Megrendelőink/ügyfeleink az ország különböző településein működő vállalkozások, akiknek a többsége a telephelyünk szerint illetékes önkormányzat területén rendelkezik székhellyel. A megrendelőink/ügyfeleink a bérbe vett gépjárműveket jellemzően saját dolgozóik részére rendelkezésre bocsátja, folyamatos használatra. Ebben az esetben a társaságunk tulajdonában álló bérbe adott személygépjárműveket az iparűzésiadóalap-megosztás számítása során mely településen/településeken kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.

Kérdés: Az ügyfelünk önkormányzattól bérel ingatlant, a számlát negyedévenként állítják ki áfamentesen. A Covid-19-veszélyhelyzetre tekintettel polgármesteri döntés született a március-május havi bérleti díj összegének elengedésére. Az önkormányzat ezekről a hónapokról számlát nem állított ki. A határozat alapján egyéb bevételként kell könyvelni? Ha igen, akkor mi lesz az ellenszámla?

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?

Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?

Kérdés: Az önkormányzat és egy köztulajdonban álló kft. közösen nyert pályázati támogatást. A kft. támogatást nyert egy épület vásárlására, az önkormányzat pedig ugyanezen épület felújítására. A járulékos költségeket (projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés, nyilvánosság biztosítása) szintén a kft. finanszírozza. Hogyan szerepeltetik ezeket az egyes szereplők a könyveikben? Egy másik pályázati támogatási szerződésben a kft. telekvásárlásra kap támogatást, viszont az önkormányzat az építmény építésére. A kft. kapja a támogatást a projektmenedzsmenti feladatokra, a műszaki ellenőrzésre, a közbeszerzésre és a nyilvánosság biztosítására. Ebben az esetben a kft. könyveiben fog szerepelni a telek, az épület, de hogyan könyveljük a kft.-nél a járulékos költségeket?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.

Kérdés: Az önkormányzat vitatja, hogy a 2017. évi létszámnövelés miatti adómentességet utólag, önellenőrzéssel igénybe lehet venni. Hivatkozik arra, hogy az Art. 54. §-ának (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezért kérdéses, hogy a Htv. 2018. december 31-ig hatályos 39/D. §-a szerinti adómentesség igénybevétele a törvényben rögzített választási lehetőség kihasználásának minősül-e.

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.