Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek saját bevétele van, azért nem fedezi a bevétel ezen tevékenységek költségeit, mert annak a bevételét (árát) az önkormányzat önkormányzati rendeletben állapította meg, akkor az ezen tevékenységhez kapott támogatás valójában árkiegészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Választási lehetőség érvényesítése önellenőrzéssel

Kérdés: Az önkormányzat vitatja, hogy a 2017. évi létszámnövelés miatti adómentességet utólag, önellenőrzéssel igénybe lehet venni. Hivatkozik arra, hogy az Art. 54. §-ának (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezért kérdéses, hogy a Htv. 2018. december 31-ig hatályos 39/D. §-a szerinti adómentesség igénybevétele a törvényben rögzített választási lehetőség kihasználásának minősül-e.
Részlet a válaszából: […] Egyes esetekben az anyagi jogi szabályozás az adóalany határidőhöz kötött nyilatkozatától, jövőre vonatkozó vállalásától teszi függővé valamely – jellemzően az általánoshoz képest – kedvező szabály alkalmazását, avagy adózási mód választását teszi lehetővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Bevásárlóközponton elhelyezett feliratok minősítése

Kérdés: A bevásárlóközponton elhelyezett, az ott lévő üzleteket bemutató és adott esetben a márkára utaló logót tartalmazó felirat után kell-e a reklámhordozó utáni építményadót fizetni? Az értelmezésem szerint az épületen elhelyezett üzletfelirat után a településkép-védelmi törvény alapján nem keletkezik adókötelezettség, azonban az önkormányzat másképp gondolja.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 11/A. §-a alapján építményadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tpv-tv.) 11/F...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Idegenforgalmi adó a munkásszálláson elhelyezettek után

Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] ...– a Htv. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint – azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Először tehát azt kell tisztázni, hogy a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Nonprofit gazdasági társaság alanya-e az iparűzési adónak?

Kérdés: Az önkormányzat közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működteti kulturális intézményét, mely kizárólag az alapító okirata szerinti előadó-művészeti tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet nem. Ezért kérdéses, hogy ez a nonprofit gazdasági társaság vajon alanya-e az iparűzési adónak? Ha igen, akkor az előadó-művészeti tevékenységből eredő bevétel, azaz a jegyárbevétel iparűzésiadó-köteles-e, figyelemmel arra, hogy ez a társaság alapítási célja szerinti tevékenységéből származik?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Htv. 3. §-a értelmében a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság feltételes adómentességet élvez a helyi iparűzési adó alól. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Bérlő felújítja az épületet

Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] ...végzi el.A Ptk. előírásaiból az következik, hogy az épület homlokzatának felújítása a bérbeadó feladata akkor is, ha a bérbeadó az önkormányzat. Így az épülethomlokzat felújításának a vállalása azt jelenti, hogy annak fedezetét a társaság teljes összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő adót a kifizetőnek (a társaságnak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz.Tekintettel arra, hogy – a kérdés szerinti esetben – a társaság nem tudja az adót levonni (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévi vállalkozási szintű és települési szintű adóalapot és adót meg lehetne határozni. Ezért a megszűnt székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz a tört adóévi adókötelezettségről szóló iparűzésiadó-bevallást, az általános szabályok szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Napelemes rendszer áfája

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] A napelemes rendszer nem tekinthető egyetlen eszköznek. Akkor sem, ha a vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta annak a megépítését. Ezért feltétlenül szükséges a szerződés mellé egy részletezés a megépítésre kerülő eszközökről, és az egyösszegű fix díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
1
8
9
10
42