204 cikk rendezése:
111. cikk / 204 Felmondott lízingszerződés
Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
112. cikk / 204 Lízingátvállalás
Kérdés: "A" társaságnak nincs szüksége 3 db – nem zárt végű pénzügyi lízing keretében – lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.
113. cikk / 204 Cégautóadó ingyenes használat esetén
Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
114. cikk / 204 Vagyonszerzési illeték számlázása
Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
115. cikk / 204 Beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés: Van egy mikrovállalkozásnak minősülő cég, amely 2007-ben vásárolt egy 131 főkönyvi számon műszaki berendezésként aktivált gépet. Erre a gépre a 0729-es társaságiadó-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe. A kérdés, hogy e gépet szankció nélkül mikor adhatja el legkorábban? Már 2011-ben, vagy csak 2012-ben?
116. cikk / 204 Pénzügyi lízing megszüntetése
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a társaság nem tudta az esedékes lízingdíjakat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközök visszaadásra kerültek. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
117. cikk / 204 Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében
Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
118. cikk / 204 Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék
Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
119. cikk / 204 Előleg visszafizetése vagy beszámítása
Kérdés: Társaságunk termelőgépet vásárol, amelyet zárt végű pénzügyi lízing keretében kíván a lízingbe vevő részére továbbértékesíteni. A szállító részére társaságunk és a lízingbe vevő is teljesített előleget. A szállító a részünkre kiállított végszámlában levonta a lízingbe vevő által fizetett előleget is. Véleményünk szerint a lízingbe vevő által fizetett előleget nem lehet levonni a felénk kiállított számlából. Mivel a lízingbe vevő és a szállító között nem jön létre termékértékesítés, ezért az általa fizetett előleg visszajár, a kiállított előlegszámlát helyesbíteni kell. Az előleg tényleges visszautalását a 3 fél fizetési megállapodás (kompenzálás) keretében rendezheti?
120. cikk / 204 Építményadó továbbszámlázása
Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
