Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakban nincs ellentmondás, csupán más-másesetről van szó. Értelmezzük a kérdésben leírtakat. Az új erdő telepítésének azösszes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik, amelyet az erdőberuházásráfordításaként kell számításba venni. De az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Lakóingatlan karbantartásának áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 230. számában a 4758. számú kérdésre adott válaszukra szeretnék kiegészítést kérni. A válasz lényege, hogy lakóingatlan karbantartási munkái esetében az előzetesen felszámított áfa a nem levonható kategóriába tartozik. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja kifejezetten felújítási munkára tartalmaz levonási tilalmat. Azt nem vitatjuk, hogy az üzleti célra bérbe vett lakás lakóingatlannak minősül, de a 124. § hivatkozott pontjai csak lakóingatlanban végzett felújítási munkákra írnak elő levonási tilalmat, karbantartási munkára nem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak – formailag – a hivatkozott Áfa-törvényielőírásból következnek, a kérdezőnek a válasszal kapcsolatos észrevételétalátámasztják. A probléma az, hogy egyrészt az Áfa-tv. nem ad fogalmimeghatározást sem a felújításra, sem a karbantartásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
Részlet a válaszából: […] Értékcsökkenési leírással csak a kizárólag üzemi céltszolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében lehetköltséget elszámolni. Kizárólag üzemi célúnak azok a "leírandó eszközök" minősülnek,amelyeket a magánszemély csak az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Támogatásból megvalósult építmények elszámolása

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, de a viszonylag rövidválaszhoz, annak a megértéséhez – véleményünk szerint – ez indokolt.Az egyesület által megnyert pályázat a településen lévőelhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidőeltöltéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Vásárolt ingatlanhoz kapcsolódó beruházások

Kérdés: A 4271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. A társaság magánszemélytől lakóingatlant vásárolt, amelyet egyéb szálláshelyként kíván üzemeltetni. A tulajdoni lapon a vett lakóház udvarként szerepel. A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását a társaság még nem kezdeményezte. A lakóingatlanon a társaság karbantartási munkákat végez. Az udvaron úszómedencét alakít ki, a lakóházzal egybeépítve wellnessrészt hoz létre. Kertet épít, parkolót alakít ki. Az Áfa-tv. 124. §-a alapján a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék és szolgáltatás előzetesen felszámított áfája nem igényelhető vissza. Az úszómedencét, a wellnessrészleget külön-külön ingatlanként, a kertkialakítást, a parkosítást külön-külön építményként aktiválhatjuk-e? Az ezekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Hasonló témájú volt a 4271. számú kérdés, amelyre aSzámviteli Levelek 204. számában részletesen válaszoltunk.A válasz előtt megjegyezzük, számviteli elszámolási,nyilvántartási szempontból nem meghatározó, hogy mi van az ingatlan tulajdonilapján, hanem az, hogy mi van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Bővítés utáni ingatlanértékesítés

Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag röviden lehetválaszolni. A válasznál indokolt abból kiindulni, hogy a bővítés, a ráépítéseredményeként változik-e a beépített ingatlan rendeltetése, tekinthető-e elsőrendeltetésszerű használatbavételnek az ingatlan egésze, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy jogutóddalszűnik meg a társaság társaságiforma-váltás, egyesülés (idetartozik abeolvadás) és szétválás (együttesen: átalakulás) esetén. Az átalakulással (azadott esetben beolvadással) létrejövő gazdasági társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Bérbevevő igényeihez igazodó munkák

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem!A kérdésben leírt esetekben belső szabályozásban rögzítenikellene előre, hogy milyen munkák költségei tartoznak a standard kialakításköltségei közé, amelyek a bérbeadót terhelik. Az ezt meghaladóak tartozzanak azextramunkák közé, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tárgyi adómentes tevékenység eszközének értékesítése

Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (adómentes a tevékenység jellegére) megvásárolt 2006. évben 2 db fogászati széket, amelyet 2007-től folyamatosan kölcsönad. Amikor felvette a kölcsönzési tevékenységet, akkor bejelentette az APEH-hez, hogy a gép kölcsönzésére az alanyi adómentességet választja. A fogászati székek beszerzésekor az áfát nem igényelte vissza. A kft. a 2 fogászati széket el kívánja adni. Az eladáskor áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítania?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. tevékenysége az Áfa-tv. 85. §-a (1)bekezdésében foglaltak alapján mentes az adó alól. Az Áfa-tv. 87. §-ának a)pontja alapján mentes az adó alól a termék (az adott esetben a 2 db fogászatiszék) értékesítése abban az esetben, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Parkoló építése

Kérdés: 2009. év végén a társaság vásárolt egy ingatlant, amelyet – kisebb átalakítások után – 2010. 4. 1-jével üzembe helyezett, irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A társaság vezetése úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és kiépít egy másik parkolót a helyén. Hogyan helyes elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben elszámolni? Az ingatlan értékéhez hozzá kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik változat sem megfelelő, mert aparkolót külön kell a tárgyi eszközök között kimutatni. És ez igaz abeszerzéskor is.Az ingatlan vásárlásakor külön kell a beruházási számlánkimutatni az épület, illetve a már meglévő parkoló bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
32
33
34
63