Feleslegessé vált apport elszámolása

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...terven felüli értékcsökkenés vagy a tevékenység során elértveszteség) véglegesen kapott (átvett) pénzeszköznek a rendkívüli bevételekközötti elszámolásával lehet ellentételezni, az apport miatti befizetésikötelezettségnek eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatási díj fizetése áruval

Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...81. §-a (2)bekezdésének c) pontja alapján] az egyéb ráfordítások között (T 8634 – K 384),– a kereskedőtársaságnak a pénz átvételekor [az Szt. 77. §-a(2) bekezdésének d) pontja alapján] az egyéb bevételek között (T 384 – K 9634)kell elszámolnia, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen az értéken vették azt 2003-ban állományba az ingatlanhoz kapcsolódóvagyoni értékű jogok között a rendkívüli bevételekkel szemben (T 126 – K 9891),majd azt halasztott bevételként időbelileg el kellett határolni (T 9891 – K4833). A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok

Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
Részlet a válaszából: […] ...is, így az anyagok, alkatrészek előzetesenfelszámított áfájának a levonása szabályszerű, ha az Áfa-tv.-ben előírt egyébfeltételek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján kell a céltartalékképzésről dönteni (az egyéb feltételek nem változtak).Természetesen, ha a mérlegfordulónapon nagy valószínűséggel fennálló kötelezettségekről, várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...végén a tulajdonos az osztalékelőlegnek megfelelő osztalékot már nem veheti fel, legfeljebb visszafizeti, ha a törvényben előírt feltételek nem teljesülnek. Ezek előrebocsátása után, nézzük, hogy egyáltalán mit lehet év közben, és mit év végén (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél a taggal szembeni, a tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedéseként kell könyvelni (T 4492, 4792 – K 9893) a rendkívüli bevételek között. Az így elszámolt rendkívüli bevétel összegével általában csökkenthető a társasági adó megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások, a biztosítóintézetek (ideértve az ilyennek minősülő európai részvénytársaságot is) a b) és c) pontokban foglalt feltételek teljesülése esetén sem választhatnak naptári évtől eltérő üzleti évet.Fontos tudni azt is, hogy az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély és a kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.
Részlet a válaszából: […] ...is értelmezendő. Ennek oka, hogy az Art. előírása szerint [1. § (8) bekezdése] a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdésben leírtak ellentétesek az Szt. előírásával. Az építkezés megkezdése előtt vásárolt ingatlan nem lehet más, mint telek. Ha a telket és az azon felépített épületet értékesítési szándékkal vásárolják meg, illetve rendelik meg az építési munkákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
295
296
297
…
366