Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] Természetesen a kérdés utolsó mondatával nem értünk egyet. A számla egyértelműen számviteli bizonylat, és mint bizonylattal szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai részletesen ismertetik. A 167. §-a (1) bekezdésében ismertetett általános alaki és tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a számviteli elszámoláshoz szükséges szerződés szerinti teljesítés időpontjától eltérhet az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont, továbbá az áfaelszámolásoknál használt devizaárfolyam is eltérhet az Szt. 60. §-szerint alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Devizában kiállított számlák könyvelése

Kérdés: Segítségüket kérem a devizában kiállított időszaki elszámolású számlákkal kapcsolatban. A decemberi teljesítésű fuvarokat január elején számlázzuk, ahol a számla teljesítési időpontja már januári. Melyik évhez kell ezeket könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sajnálatos módon arra utal, bizonytalanok abban, hogy a fizikai értelemben vett teljesítés vagy az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjában történjen a könyvelés.Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a szerződés szerinti teljesítés és az Áfa-tv. szerinti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján arra következtetünk, hogy a kérdező a bérbe adó társaság. A válasznál ebből indulunk ki, de érintjük a bérbevevői oldalt is.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlanok bérbeadása mentes az áfa alól. A társaság –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Importált termék árfolyama

Kérdés: A Számviteli Levelek 397. számában megjelent 7799. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezik: Sajnos a Kínából beszerzett áruk esetében nincs adásvételi szerződés, csak számla (amelyen csak egy keltezés van), és a vámmal kapcsolatos dokumentumok, amelyeken csak a paritás szerepel. Ebben az esetben hogyan határozza meg a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] Sajnáljuk, hogy a számviteli elszámolás szempontjából fontos dokumentum, az adásvételi szerződés a Kínából importált termékek esetében nem létezik. Feltételezzük, hogy legalább megrendelés, vagy valami más azért van, amiből kiderül az, mikor kerül át az importált termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Naposcsibe-elhullás könyvelése

Kérdés: Partnerem húshibrid naposcsibét értékesít. A csibék 24 óránál nem idősebb, még nem etetett, 32 grammnál nem könnyebb minőségben kerülnek a kamionra. A naposcsibék szállításával együtt számlát is kiállítanak. Ügyfelem – a vevővel kötött szerződés szerint – a hizlalás 1-10 napjáig az esetlegesen felmerülő rejtett hibákra szavatossági felelősséget vállal. A 10 nap letelte után sor kerül a helyszíni szemlére, amikor megállapítják az elhullott naposcsibék mennyiségét. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján a kár rendezésére X db naposcsibe jóváírásra kerül a vevő részére. Hogyan kell a vevő számára dokumentálni az elhullást? Mi alapján történjen a pénzügyi rendezés? Kell-e jóváíró számla? Beszélhetünk-e ez esetben kártérítésről vagy kártalanításról?
Részlet a válaszából: […] A válasznál kövessük a kérdésben leírtakat külön a partnernél, külön a vevőnél.A partner naposcsibét értékesít, amelyet számláz (nyilvánvalóan az áfa felszámításával): T 311 – K 91-92, 467, természetesen az értékesített naposcsibék közvetlen önköltségét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] A termékimport bekerülési (beszerzési) értéke meghatározására is az Szt. előírásait kell alkalmazni. A termékimport jellemzően külfölditől történő beszerzést jelent, amelyet a külföldivel kötött adásvételi szerződés támaszt alá. Ennek a külföldivel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Kezdjük azzal, hogy az el nem fogadott teljesítményhez kapcsolódó közvetlen önköltséget az Szt. szerint befejezetlen termelésként, saját termelésű készletként készletre kellett volna venni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, mindhárom esetben utólag adott engedményről van szó, amelyet csak akkor adnak meg, ha a szerződésben rögzített feltételek (adott mennyiség elérése, adott mennyiségen felüli vásárlás) teljesülnek.Az utólag adott engedményt nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 58. §-a szabályozza az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját (napját). A kérdésben leírt esetben az 58. § (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, mely szerint – az áfa szempontjából – a teljesítés időpontja az elszámolással vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
1
7
8
9
32