102 talált állásfoglalás az üzemanyagköltség kifejezésre

Kérdés: Az adózó megbízási szerződés, megbízási keretszerződés alapján, mint megbízott a megbízó szerződéses kapcsolatai révén különböző eszköz­finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások részére tartozás- és eszközbehajtást végez. Az adózó e tevékenység ellátásáért díjazásban részesül. Ezenfelül a megbízó megtéríti a felmerült egyéb költségeket (üzemanyag, autópályadíj, javítás költségei, alkatrészek költségei) is. Az adózó az elvállalt feladat ellátása érdekében megállapodást kötött más vállalkozásokkal, meghatározva a díjazás mértékét, illetve a felmerült egyéb költségek megtérítését is vállalta. Az "alvállalkozók" által kiállított számlák SZJ-számmal ellátottak, követelésbehajtásról, vagyonvédelmi szolgáltatásról, hitelképesség vizsgálatáról, máshova nem sorolható egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás stb. elvégzéséről szólnak, külön tartalmazzák az üzemanyagkölt­séget, a szállítás díját stb. A bevételi számlák egyéb kiegészítő tevékenység ellátására, illetve díjbeszedésre vonatkoznak, de nem szerepel azokon, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaznak. A leírtak szerinti költségek az iparűzési adónál elfogadhatók-e közvetített szolgáltatásként, esetleg alvállalkozói teljesítésként?

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói adózási módot választottam. Kell-e cégautóadót fizetni abban az esetben, ha a saját tulajdonú (nem céges) személygépkocsi üzleti célú használata esetén a költségeket a hivatali km-re szorozva, az APEH-norma és -ár alkalmazásával és a 9 Ft/km átalány fenntartási költséggel számolom el? A gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen más költséget nem számolok el.

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?

Kérdés: Mezőőr vagyok, munkaköröm ellátásához saját tulajdonú gépkocsi használatában állapodtam meg a munkáltatómmal. Munkám során bejárom az egész határt, vagyonvédelmi megfigyelést és ellenőrzést végzek. Elszámolhatom-e kiküldetési rendelvényen a naponta megtett kilométereket a 9 Ft/km általános gépkocsi-normaköltséggel és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár és fogyasztási norma alapján az üzemanyag-felhasználást? Megjegyzem, munkaterületemet naponta a főnököm jelöli ki, határozza meg, hogy mi a kiemelt ellenőrzési terület.

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozó cég a külföldi tankolások áfáját 2010. január 1-jétől az APEH-hoz benyújtott 10ELEKAFA nyomtatványon igényelheti vissza 2009. évre vonatkozóan is. Helyesen járunk-e el, ha a mérlegkészítésig benyújtott, külföldi adóhatóság által majd visszautalandó áfát aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként állítjuk be a 2009. évi könyvelésbe? (Azért nem üzemanyag-megtérülés, mert a visszaigénylés értékhatárhoz kötött, évi 50 eurót el kell érnie, hogy visszakérhető legyen.) A másik kérdésem, milyen árfolyamot alkalmazzak a gazdasági esemény forintértékének a meghatározásához?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?

Kérdés: Társaságunknál 2005-2006. évekre terjedően átfogó adóellenőrzés volt. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a cégautók magáncélú használatának vizsgálata volt. A vizsgált időszakban a vállalkozás tulajdonában lévő személyautók után nem fizettünk cégautóadót. A cégautó magáncélú használatát az ügyvezető írásban megtiltotta, emellett a vállalkozási tevékenység érdekében használatra átadott cégautók költségeinek elszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezte a munkavállalókat. Az adóhatóság az útnyilvántartások hitelességét nem fogadja el, mert az esetenkénti tankolás napján nincs az útnyilvántartásban kiküldetés elszámolva (a tankolás a társaság székhelyén történt, ami megegyezik a cégautók tárolási helyével), illetve kifogásolja, hogy azokon nem szerepel az utazás dátuma mellett az indulás, érkezés időpontja. Magáncélú használatnak véli, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély állandó vagy eseti jelleggel a cégautó egyéb használatától függetlenül személyes célra (is) használja vagy használhatja. Határozatában többmilliós adókülönbözettel terheli társaságunkat, amely összeg meghaladja a vizsgált időszakban elszámolt cégautó üzemanyagköltségének háromszorosát. A társaság a cégautóadó alóli mentességet a tiltó rendelkezés és az útnyilvántartások együttes meglétén kívül mivel tudja bizonyítani, ha az Szja-tv. 2004. január 1-jétől már a magánhasználat lehetőségét is adóztatható tényállásnak tekinti?

Kérdés: Üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. a saját üzemanyagkútnál tankolja személygépkocsiját, tehergépkocsiját. Hogyan kell könyvelni ezen gépkocsik tankolását? Milyen módon kell dokumentálni a tankolást? A tranzakció hogyan befolyásolja a fizetendő és a levonható áfát?