Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdésébenfoglaltakból kell kiindulni, mely szerint a közös tulajdon tárgyát képezőingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnekazzal, hogy ezen érték igazolt költségekkel nem csökkenthető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Személygépkocsi bérbeadása az ügyvezető részéről

Kérdés: Kft. esetében az ügyvezető bérbeadná személygépkocsiját havi 9 E Ft-ért a kft.-nek. Milyen jövedelme keletkezik az ügyvezetőnek? Milyen adót, járulékot kell a kft.-nek levonni? Számlát nem ad róla, szerződés van a kft. és a magánszemély között. Később a kft. tervezi a gépkocsit megvásárolni, de most anyagilag nem tudja megtenni. A benzint a cég fizeti a cég nevére szóló számlák alapján. Útnyilvántartást vezetnek.
Részlet a válaszából: […] Ha az ügyvezető bérbe adja a személygépkocsiját a kft.-nek,akkor bérbeadásból származó jövedelme keletkezik. A jövedelem adózására azönálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a jövedelem abérleti díjból a költségek levonásával (tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy már 2010. I. negyedévének a vége feléjárunk, a kérdésre a 2010. évi előírások figyelembevételével válaszolunk.Az Szja-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerintmegszűnt az összevont adókedvezmény, így megszűnt a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó, mit ért a kérdező ingatlanon? Aföldterületet és a rajta lévő építményeket? Ha igen, akkor a társasházat ismegvette? Valószínű, hogy azt nem, csak a kérdést pontatlanul fogalmazták meg.A kérdező azt írja, az adásvételi szerződésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Totálkáros gépkocsi átsorolása

Kérdés: Az alanyi adómentes kft. tulajdonát képező személygépkocsit a biztosító totálkárosnak minősítette. A kft. nem adta le a rendszámot, mivel van rá vevő rendszámmal együtt. A kft. átsorolhatja-e ezt a személygépkocsit a készletek közé hulladékértéken, annak ellenére, hogy még van rendszáma? Ha nem sorolja át a készletek közé, és tárgyi eszközként adja el, akkor – mint alanyi adómentesnek – az Áfa-tv. 193. §-a szerint nem járhat el adómentesen? Ha átsorolja a készletek közé, vonatkozik rá az Áfa-tv. 193. §-a?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi, akkor -feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható. Ha viszontrendeltetésének megfelelően nem használható, akkor az Szt. 23. §-ának (5)bekezdése alapján a személygépkocsit át kell sorolni a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt lehet megállapítani, hogy a kérdésbenkifejtett tényállás nem egyértelmű. Nem derül ki világosan például, hogy azértékesítendő ingatlan (major [felépítmény+telek]) egy ingatlanként vagyfelépítményrészenként – azaz két különálló jogügyletként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Panzió értékesítése

Kérdés: A bt. épített egy panziót, amelyet működtetett, az bevételt termelt. Az építés során az áfát visszaigényelte 2004-ben. 2007. 01. 01. napjától alanyi adómentességet választott. 2008-ban a bt. el akarja adni a panziót. Kell-e áfát fizetnie és mi után? A panzió könyv szerinti értéke 25 millió forint, a forgalmi értéke – becsült – 60 millió forint, eladni 50 millió forintért lehet. Mi lesz ez esetben a társasági adó, a különadó alapja? Az egyik tag 30 millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. Ezzel csökkentheti az eredményét?
Részlet a válaszából: […] Többféle témához kapcsolódnak a kérdések. Vegyük sorbaazokat! Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének aa) pontja alapján azalanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba (az 5 millió forintba)nem számítandó be az adóalany vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét előtársaságként folytató adózónak soronkívüli adóbevallást kell tennie az Art. 33. §-ának (3)–(6) bekezdésefigyelembevételével. E kötelezettségnek – az éves elszámolású adókról az előtársasági időszakról azSzt.-ben a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
1
4
5
6
9