Könyvvizsgálat díjának elszámolása

Kérdés: A 2019. év választott könyvvizsgálójának éves díját 2019. évre vagy az azt követő évre kell elszámolni? Az elszámolás bizonylata lehet a könyvvizsgáló 2020 májusában kiállított számlája?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor az üzleti évről készített számviteli beszámoló felülvizsgálatára az előző évi számviteli beszámoló elfogadásakor kell könyvvizsgálót választani. A tárgyévi üzleti évre (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Lejárt, be nem váltott utalványok elszámolása

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...visszajár, az áfabevallásba a fizetendő áfát csökkentő tételként állítandó be: T 467 – K 368.Az áfaelszámolásokat azonban bizonylatolni kell. Ennek érdekében az egycélú utalvány kibocsátásakor célszerű az áfát is tartalmazó számlát kiállítani. A be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Pénzügyileg nem folyósított kölcsön beszámítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni: A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztató gazdasági eseményekről, műveletekről kell bizonylatot kiállítani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Borravaló bizonylat nélkül

Kérdés: Hogyan kell elszámolni egy cég üzleti partnerének éttermi vendéglátása során adott borravalót, amelynek összegét a számlán nem tüntetik fel? El lehet számolni azt is reprezentációs költségként, vagy a dolgozó jövedelmeként kell kimutatni? Van-e különbség az elszámolás módjában akkor, ha bankkártyával történik a fizetés, vagy akkor, ha készpénzzel? A borravaló összege nem szerepel a számlán, illetve a nyugtán.
Részlet a válaszából: […] ...törvényi követelmény, hogy a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Így a bizonylat nélkül adott borravalót sem reprezentációs költségként, sem a dolgozó (az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...időszakonként rendeznie kell a hitelkártyával felvett összeget.Hitelkártyával forintban felvett készpénz könyvelése:– a pénztárbizonylat alapján felvett készpénz: T 381 – K 389;– a bankkivonat alapján a felvett készpénzzel azonos összegű hitel: T 389 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés hosszúra sikeredett, de két lényeges tétel kimaradt belőle. Egyrészt az, hogy a bérelt ingatlan milyen tárgyi eszköz (mivel az ingatlan többfajta tárgyi eszköz gyűjtőfogalma), feltételezzük, hogy építési telek. Másrészt az, hogy a telektulajdonosok a telek vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a rövid válasz az, az épület (és a földterület) újbóli állományba vételét nem lehet a meghiúsult adásvételi szerződéssel bizonylatolni.A kérdésben leírt esetben az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...Számos szabályozás található a Jogtárban, amelyek egy-egy szakterületet szabályoznak, jellemzően utalva arra, hogy az adott szakterület bizonylatait, iratait miként kell megnyugtató módon kezelni, megőrizni.Az Szt. 169. §-a a számviteli bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Használt- és újruha-kereskedés áfája, számvitele

Kérdés: A kereskedés pénztárgépet használ az új és használt termékek eladásakor, amelyhez POS-terminál is csatlakozik. A napi záráskor megjelenik az összes bevétel készpénzre és bankkártyás fizetésekre bontva. Hó végén egyedi nyilvántartás alapján rendelkezésünkre áll a használt ruhák beszerzési értéke, és a hozzájuk kapcsolható eladási árak is. A számviteli politikában meghatároztuk, hogy havi időszaki elszámolással állapítjuk meg a használt és új áruk értékesítésének elszámolását. Így mindig hó végén van alkalmunk meghatározni és elkülöníteni a különbözeti és az általános adózás alá eső termékek értékét. Helyesen járunk-e el, ha a számviteli politikában meghatározott időszakot figyelembe véve egy napi kimutatás alapján a hó utolsó napjával könyveljük a bevételeket, mivel hó közben nem állnak rendelkezésünkre megfelelő információk? A különbözet szerinti értékesítés árrése már tartalmazza az áfa összegét, de vissza kell-e vezetnünk a fizetendő áfa összegét a bevételek közé (T 86 – K 911)?
Részlet a válaszából: […] ...időszakhoz kötik.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Fotópályázat a társaság munkavállalói részére

Kérdés: Építési tevékenységet folytató társaság fotópályázatot hirdet a társaság munkavállalói részére (kb. 400 fő). A pályázatra saját készítésű, fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal fotózott fényképpel lehet nevezni. A fotókat egy 5 tagú belső zsűri bírálja el, majd egy fordulónyertest hirdet. A fotópályázat nem kapcsolódik a munkavállalók feladatköréhez. A nyertes pendrive-ot vagy memóriakártyát kap. A nyeremény értéke kb. 5-10 ezer forint. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, milyen adó- és közterhek vannak, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? Alkalmazható az Szja-tv. 76. § (5) bekezdése az adókötelezettség megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Nem alkalmazható az Szja-tv. 76. § (5) bekezdése az adókötelezettség megállapítására, mivel nem nyilvánosan, bárki számára meghirdetett vetélkedőt szervezett a társaság. A vetélkedőn csak a társaság munkavállalói vehetnek részt.Legegyszerűbb megoldásként javasolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
35
36
37
149