Találati lista:
111. cikk / 544 Idegenforgalmi adó a munkásszálláson elhelyezettek után
Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?
112. cikk / 544 Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása
Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
113. cikk / 544 Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban
Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
114. cikk / 544 Tagikölcsön-kivét lakóingatlannal
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tagikölcsön-kivétet, ha azt lakóingatlannal rendezik?
115. cikk / 544 Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval
Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
116. cikk / 544 Örökölt üzletrész megvásárlása
Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
117. cikk / 544 Feles bérleti szerződéssel termény átadása
Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
118. cikk / 544 Iktatási kötelezettség
Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
119. cikk / 544 Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan
Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
120. cikk / 544 Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén
Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
