Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés, a biztosító által megtérített kártérítés elhatárolásával kezdjük:Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz a növendék marha "élettörténetéhez" szorosan kapcsolódik. A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.A kapott pénzbeli támogatást az alapítványnál az egyéb bevételek között kell kimutatni a ténylegesen megkapott összegben (T 384 – K 9645). Ha ezt a pénzbeli támogatást kizárólag a játszótér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakuláskor az eszközök értéke

Kérdés: Cégünk társaságiforma-váltáson ment keresztül. A záró nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöket az új társaságnál nettó értéken nyitom meg. A régi nettó érték most bruttó érték lesz. A maradványérték is bruttó értékként fog szerepelni. Hogyan kell számítani az értékcsökkenési leírást? A gépkocsi 20%-os maradványértékét egy év alatt leírhatom? Lehet, hogy a maradványérték az adótörvény szerint már nulla értéken van!
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással létrejött új cég könyvviteli nyilvántartásait a végleges vagyonmérleget alátámasztó vagyonleltár adatai alapján kell megnyitni. Tárgyi eszközöknél – ha nem volt vagyonátértékelés – az átalakuló társaságnál kimutatott nettó érték valóban bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Követelésvásárlás az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] A követelésvásárlás K 355 Egyéb dologi kiadás.Szerződés megkötésekor kötelezettségvállalás a költségvetési számvitelben:T 0021 – K 053552Számlázott összeg:Költségvetési számvitelben végleges kötelezettségvállalásT 053552 – K 0021 és T 0022 – K 053552Pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Fejlesztési tartalék a tárgyieszköz-nyilvántartáson

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint a tárgyieszköz-nyilvántartó program készítője a felhasznált fejlesztési tartalékot felvezeti külön sorba az egyedi kartonra, de csak a nettó értéket csökkenti vele, az értékcsökkenés oszlopba és a halmozott értékcsökkenés oszlopba sem veszi fel, emiatt nem egyezik meg az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték a nettó értékkel?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem értelmezhető a programfejlesztő által alkalmazott módszer, tehát nem tekinthető helyesnek.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a tárgyi eszközök esetében kétféle egyedi nyilvántartásra van szükség: az egyik a számviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, bár az utolsó sorokból arra lehet következtetni, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal jártak el, nem megfelelően vették számításba a lízingbe vevő cég érdekeit. (A lízingszerződésben a 17 330 E Ft értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Gépjármű-felújítás értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a nulla értékű gépjárművet (amelynek eredeti bekerülési értéke 6 millió forint) 4 millió forint értékben felújította. A felújítás ráaktiválása 2018. március 31-én megtörtént. Ezt követően a gépjármű bekerülési értéke 10 millió forint. A társaság a gépjárművet még 4 évig tervezi használni, és ezért a terv szerinti értékcsökkenési leírás éves összegét 1 millió forintban határozta meg. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírásnak a számvitelben kimutatott bekerülési érték (10 millió forint) vagy a ráaktivált érték (4 millió forint) az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint 20 százalékos leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök a járművek. Az 1. számú melléklet 3. pontja alapján az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére (az adott esetben a 10 millió forintra) vetítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
1
3
4
5
16