Találati lista:
2341. cikk / 5125 Zálogkötelezettség vállalása
Kérdés: Az "A" kft. közjegyzői okiratban zálogkötelezettséget vállalt a "B" kft. hiteléért. Hogyan kell ezt könyvelni? Az "A" kft. ingatlanára – a zálogkötelezettség fejében – meghatározott jelzálogot jegyeztek be. Kell könyvelni?
2342. cikk / 5125 Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
2343. cikk / 5125 Erdő véghasználati vágása őstermelőnél
Kérdés: Őstermelő erdőgazdálkodó a költségeit tételesen számlák alapján vagy normatív költségek alapján (erdőterv) számolhatja el? Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás felvásárlási jegy vagy számla alapján történik? Az addigi művelési költségek hogyan állíthatók szembe az árbevétellel? Az addig alanyi mentes őstermelő 5 000 000 Ft érték felett áfakötelessé válik?
2344. cikk / 5125 Műszaki ellenőrzés költségei
Kérdés: A kft.-nél a beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőr költsége aktiválható-e a beruházásra?
2345. cikk / 5125 Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
2346. cikk / 5125 Közös költség elszámolása
Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?
2347. cikk / 5125 Elővásárlási jogról való lemondás ellenértéke
Kérdés: Cégünk ingatlant bérelt, amit a bérbeadó most értékesített. Az elővásárlási jogról lemondtunk, amiért 2 millió forintot kaptunk a vevőtől. Kell ezt számlázni? Milyen bevételként kell könyvelni?
2348. cikk / 5125 Ki nem fizetett szállító
Kérdés: A társaság által befogadott, a mai napig vissza nem küldött, de ki nem egyenlített számlát a társaság nem is fogja kifizetni. A szállítóval nem tudnak megegyezni a vitatott kérdésben. A társaság jogi képviselője arról adott tájékoztatást, hogy az egy év után fennálló kötelezettséget mindeddig nem peresítették. Mi a teendő a 2011-ben költségként elszámolt, ki nem fizetett szállítóval?
2349. cikk / 5125 Devizavételi, -eladási árfolyam használata
Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
2350. cikk / 5125 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
