Tárgyi eszközök maradványértéke

Kérdés: Hogyan történik a tárgyi eszközök maradványértékének meghatározása? Lehet-e a maradványérték a bekerülési értékkel azonos összegű? Mikor változhat a már megállapított maradványérték?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének helyes megállapítása érdekében két új – a nemzetközi gyakorlatban is használt – fogalmat vezet be: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5-6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Terven felüli értékcsökkenés a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Módosítani kell-e a társaságiadó-alapot a terven felüli értékcsökkenéssel, illetve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével?
Részlet a válaszából: […] A terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével csökkenteni kell az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor azt csak adóalapot növelő tételként vette figyelembe az adózó. Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékcsökkenés sajátos elszámolása

Kérdés: Szabad-e az 50 ezer forint alatti képzőművészeti alkotásnál egy összegben amortizációt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint "az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Tenyészállatok értékcsökkenése

Kérdés: Helyes-e a tenyészállatok értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása az alábbi példa szerint: A saját előállítású tenyészállatot – például 200 kg-os kocát 250 Ft/kg közvetlen önköltségen, összesen 50 000 Ft értékben – az 1. számlaosztályban a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben (T 151 – K 582) állományba (nyilvántartásba) veszi a társaság. A társaság a nyilvántartásba vett tenyészállatot várhatóan 3 évig fogja tenyésztésben tartani, és az állományba vételkor rendelkezésére álló információk alapján, a tenyészállatok közül a hízósertések közé történő átvezetéskor a 300 kg-os koca 180 Ft/kg áron 54 000 Ft értékű lesz. Ilyen feltételek mellett terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.
Részlet a válaszából: […]

Helyesen jár el a társaság, ha értékcsökkenést – az adott esetben – a tenyészállat bekerülési értéke alapján nem számol el, mivel a tenyésztésből történő kivonáskor annak a maradványértéke meghaladja a bekerülési értéket.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
74
75