2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.

Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?

Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?

Kérdés: Az EU-s társaság EXW-paritással magyar zrt.-nek terméket ad el, amit a zrt. magyar kft.-nek továbbértékesít, a kft. pedig – aki a fuvarszervező – az árut exportálja, vagy más tagállamban úgy értékesíti, hogy az áru nem lép be Magyarország területére. Hogyan kell a magyar zrt.-nek, illetve kft.-nek számláznia? Áfásan vagy áfa nélkül?

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?

Kérdés: A kft.-nek 278 ha mustár fővetésű növénye volt. Ebből 26 ha-t elemi kár ért, amelyből betakarítani semmit nem tudtunk. Ha a 26 ha közvetlen költségét átvezetnénk az egyéb ráfordításokba, akkor hogyan könyveljük a gazdasági eseményt, ha a gazdaság kettős könyvvezetése mellett elsődlegesen a 6-7. számlaosztályba könyvel (kapcsolódó tételek: 581, 582)?