112. Számviteli Levelek / 2005. szeptember 1.
TARTALOM

Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?

Ha egy könyvelő munkatárs 1999-től folyamatosan könyvelői irodában dolgozik, és 2003 októberében kapta meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mikor kapja meg a regisztrálás lehetőségét?

A regisztrációs adó növeli-e az áru beszerzési értékét?

Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?

Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?

Könyv-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. saját maga állít elő könyvutalványt, amelyet értékesít. Az utalvány, mint pénzt helyettesítő eszköz, nem tartozik az áfakörbe, így a róla kiállított számlában a kft. áfát nem számol fel. Hogyan kell az utalvány értékesítését, majd beváltását könyvelni? (Az utalvány csak a saját üzletben váltható be.)

Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?

Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?

Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?

Eva-tv. hatálya alá tartozó, tagsági viszonyban lévő tag nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, csak a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Hogyan kell a tagi jövedelemből levont járulékokat könyvelni?

A készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Át kell-e vezetni az egyedi nyilvántartáson az értékvesztés összegét? Amennyiben át kell vezetni, azt már december 31-ével meg kell tenni, vagy csak a következő év nyitó adataként?

Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?

Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?

Az idén bevezetett vállalkozói járulék vagy annak egy része elszámolható-e költségként? A társas vállalkozók járuléka a társaság költsége, vagy a vállalkozói jövedelemből kell levonni? Hova kell befizetni?

A fogorvosi bt. az OEP alapellátás-támogatást (visszafizetés nélkül) az Szt. 77. §-a alapján egyéb bevételként kezeli. Ha nem nettó árbevétel, beszámít-e az iparűzésiadó-alapba?

2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Társaságunk üzemanyag-értékesítéssel foglalkozik. A szállítóval 2001 novemberétől kizárólagos kiskereskedelmi szállítási szerződést kötöttünk. A társaság az együttműködés keretében nagyobb összegű előleget kapott, amelyet az eladott üzemanyag mennyisége alapján fizetünk vissza. A szállító a kutat saját képére alakította, számítógépes rendszerrel és különböző eszközökkel látta el. A szerződés lejártakor a még fennmaradó előleget elengedik, az eszközöket pedig 1 Ft/db áron számlázzák társaságunk felé. Nyilván kell-e tartani ezeket az eszközöket? Ha igen, akkor hol és milyen értéken?

Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?

Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?

A kft. megmunkálóközpontokat bérel operatív lízing keretében. A gépek üzembe helyezésekor felmerült alapozási, szállítási költségeket egyedileg aktiváltuk. Gondot jelent a lízingbeadó által számlázott előfinanszírozási költség számviteli elszámolása, melyet a késedelmes használatbavétel miatt kellett fizetnünk. Mi a helyes elszámolása?

A kft. nem saját tulajdont képező alkatrészek megmunkálásával foglalkozik. A megmunkálás során keletkezett hulladékot (fémforgácsot) eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Elszámolhatjuk-e a külföldre szállított fémforgácsot is egyéb bevételként?

Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?

Van-e áfavonzata az állami kamattámogatásnak (kell-e arányosítani)?