158. Számviteli Levelek / 2007. augusztus 30.
TARTALOM

Cégünk áruházláncoknak értékesít. Ha termékeinket nem értékesítik, akkor azt visszaküldik. A gyakorlat az volt, hogy az áruházlánc visszárujegye alapján – az áfa havonkénti elszámolása miatt – kiállítottuk a visszáruszámlát helyettük. Helyes-e ez a gyakorlat? Hogyan történik a visszáru könyvviteli elszámolása helyesen?

2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?

A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?

A kiskereskedelmi forgalom a boltban történik, ahol pénztárgépben rögzítik a vásárolt termékek értékét. Amennyiben a vevő igényli, készpénzes számlát is kiállítanak részére. A készpénzes számlák gépi program segítségével, sorszámmal ellátva kerülnek kiállításra. Ha a vevő bankkártyával fizet, az ellenérték nem kerül a pénztárgépbe, hanem készpénzes számlát állítanak ki. Ezek a számlák úgy kerülnek könyvelésre, mint az átutalásos számlák, kiegyenlítésük a bank értesítése alapján valósul meg. Ez így zárt rendszert alkot? Helyesen jár el a társaság? Az általunk követett gyakorlat megfelel-e a törvényi előírásoknak?

A 2003-ban alakult kft. a 2004. és 2005. években elért nyereségét az eredménytartalékba helyezte. A társaság 2007-től evaalany. A tulajdonosok a 2006. évi eredményt a korábbi évek eredményével együtt szeretnék osztalékként kivenni. Milyen lehetőség van a 2006. év előtti eredmény kivételére? Hogyan kell könyvelni?

A kft. az Eva-tv. hatálya alá tartozik 2003. január 1-jétől. Az evás időszak alatt – 2003-2004. évben – keletkezett adózott eredményéből osztalékot fizet tagjainak. A taggyűlés döntése alapján a 2006. évi mérlegben a tagokkal szembeni kötelezettségként szerepel, a kifizetés 2007 júliusában történik. Az osztalékot milyen mértékű osztalékadó, illetve egészségügyi hozzájárulás terheli?

A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?

Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?

Hogyan kell elszámolni az év végi leltározás során az anyagkészletnél megállapított leltárhiányt, leltártöbbletet? A hiánytöbblet oka feltehetően elszámolási hibából ered, mivel például a beszerzés kilogrammban, a felhasználás darabos mennyiségben történik.

A cégautóadó mértékénél a személygépkocsi árába bele kell-e számítani a regisztrációs adót?

Külföldi vevőnknek euróban állítjuk ki a számlát, amelyen az eurós bankszámlaszámunkat tüntetjük fel. Cégünk az MNB devizaárfolyamát használja. Az értékesítés könyvelése a teljesítés napjával MNB-árfolyamon megtörtént. A vevő kifizeti tartozását, az azonban nem az eurós, hanem a forintos bankszámlára érkezik meg. A bankkivonaton a megjegyzés rovatban szerepel az érkezett euró összege, a bank által használt árfolyam és jóváírt forintösszeg. Milyen árfolyamon kell könyvelni a vevőszámla kiegyenlítését?

Magyarországon működő kft. osztrák pénzintézetnél is vezet bankszámlát. Ennél a pénzintézetnél euróért vásárolt értékpapírt. Az értékpapír eladása is euróért történik, az eladási árat euróban írják jóvá a bankszámlán. Kérdés, az euróban megkapott eladási ár napi árfolyamon számított forintértéke és könyv szerinti forintértéke közötti nyereség teljes összege elszámolható-e az értékpapír értékesítéséből származó árfolyamnyereségként, vagy külön euróban kell meghatározni az árfolyamnyereséget, és annak jóváíráskori forintértéke az értékpapír értékesítéséből származó eredmény, a többi pedig a devizaműveletek árfolyam-különbözeteként kimutatandó eredmény? A folyamatos forint/euró árfolyam-ingadozások miatt a két módszer között jelentős eltérés keletkezhet.

A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.

Importbeszerzésnél előre kell fizetni az áfát, biztosítékként a vámhatóságnak (T 36801 – K 384)? A határozat kézhezvételekor elő kell írni az egyéb követelésekkel szemben vámhatósági kötelezettségként (T 36802 – K 465)? Majd a biztosíték elszámolását (T 465 – K 36801)? Ezt követően az előzetesen felszámított áfát (T 4661 – K 36802)? Helyesek és szükségesek-e ezek a könyvelési lépések?

A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?

Vállalkozásunk el szeretné engedni egy külföldi vevő devizás követelését. A követelés elengedéséhez elegendő-e egy, a vevő részére írt levél, amelyben közöljük, hogy az ilyen számú számla szerinti követelésünket elengedjük, vagy további dokumentációkra is szükség van?

Társaságunk transznacionális társaság által alapított nagykereskedelmi vállalkozás. A cégcsoport rendelkezik transzferár-szabályozással (EU-s). 2007-től az Szt. szerinti kritériumok alapján önköltség-számítási szabályzatot kell készítenie. Nem váltja ki ezt a transzferár-szabályozás? És az a tény, hogy csak az állam által diktált árszinten értékesítheti termékeit?

Ha a kft. magánszemély tagja a céggel szemben fennálló tagikölcsön-követelését elengedi, akkor ez keletkeztet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget a kft.-nél?

A kft. lakásépítésre hitelt vett fel. Támogatott hitelt kapott. A lakásokat értékesítette oly módon, hogy a vevők egyenesen a hitelt nyújtó banknak fizették be a lakások árát. Így a kft.-nek folyamatosan csökken a hitelállománya. Úgy gondolom, nem helyes, ha az összes vételár árbevételként jelenik meg a kft. könyveiben.

Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.

"X" kft. főtevékenysége a takarítás, "Y" kft.-nek a főtevékenysége más, de beletartozik a takarítás is. "X" kft. úgy döntött, hogy eladja vevői körét "Y" kft.-nek. Az ügyfélkör-értékesítés 2007. július 1-jével történne, azzal, hogy a számla csak 2008 januárjában kerülne kiállításra, ha az ügyfélkör legalább 75 százaléka "Y" kft.-nél megmarad. Minek minősül az ügyfélkör-értékesítés "X" kft.-nél? És "Y" kft.-nél? Milyen bizonylatot kell kiállítani?

Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?