×

394. Számviteli Levelek / 2018. október 25.
TARTALOM

     
7740. kérdés  
A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
7741. kérdés  
A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
7742. kérdés  
A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Kapcsolódó címke:
7743. kérdés  
Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
Kapcsolódó címke:
7744. kérdés  
A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. A bérlővel kötött szerződésben a bérleti díjat a piaci árat jelentősen meghaladó összegben határozták meg. Javasolható-e az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást ehhez, a piaci árat meghaladó bérleti díjhoz igazítani?
Kapcsolódó címkék:  
7745. kérdés  
Az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet alapján az EKAER megkérésekor rögzíteni kell a szállításra kerülő áru értékét. A kísérő okmányon (számla, szállítólevél) devizában szereplő értéket milyen árfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani? A rendelet 17. §-ának (5) bekezdése tartalmaz egy alkalmazandó előző évi záró MNB-árfolyamot, de ez – úgy gondolom – csak a biztosíték értékének meghatározására érvényes. A kérdéshez kapcsolódóan alkalmazhatom az Szt. szerinti devizaárfolyamot az EKAER kitöltésekor az áru forintértékének meghatározására?
Kapcsolódó címke:
7746. kérdés  
A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?
Kapcsolódó címke:
7747. kérdés  
Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Kapcsolódó címke:
7748. kérdés  
A társaság megszerezte a jogot, hogy szállodájában az időben megosztott használati jogot értékesítse. A vevő az eladótól ellenérték fejében 30 éves időtartamra jogot szerez egy ingatlanrész – apartman – ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési használatára. A használati jog forgalomképes, továbbértékesíthető. Hogyan kell elszámolni az üdülő használati jogának értékesítését?
Kapcsolódó címkék:  
7749. kérdés  
A Számviteli Levelek 390. számában megjelent 7672. kérdéssel kapcsolatban kérdezem, hogy a 2019-ben pénzben adott juttatásoknál a bruttósított összeg után a kifizetőnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie? Erről nem volt szó a válaszban.
Kapcsolódó címke:
7750. kérdés  
Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Kapcsolódó címkék:  
7751. kérdés  
Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Kapcsolódó címke:
7752. kérdés  
A hivatásos vadásznak az elejtett ragadozókért lődíj jár. Meghatározott, milyen lőszer és hány darab adható. Az összeg pénzben is kifizethető, vagy számla ellenében? Milyen egyéb mód lehetséges? A kifizetett összeg adóköteles-e vagy sem? Az egyesületként működő vadásztársaságnál most kezdtem el könyvelni.
Kapcsolódó címke:
7753. kérdés  
Az egyesület tagjai a saját tulajdonukban lévő traktorral munkát végeznek, de az üzemanyagot az egyesületnek kell megvásárolnia. Az üzemanyag vételára költségként elszámolható?
Kapcsolódó címke:
7754. kérdés  
Magánnyugdíjpénztárnál hogyan kell könyvelni az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ának (2) bekezdése alapján a tagdíjat nem fizető tagok hozamából a működési és likviditási tartalék javára levont összegeket?
Kapcsolódó címke:
7755. kérdés  
Társaságunk megállapodás alapján első körben, az értékesítéskor csak az önköltséget számlázza a vevőnek, majd a többszöri kiszállítás után számlázza a megállapodás szerinti, de utólagos különbözetet. A különbözet után az áfát mikor kell bevallani? Kell-e eredeti számlához kapcsolva önellenőrzést végezni?
7756. kérdés  
Az üzemcsarnok ablakait kicserélik. Elszámolható ez felújításként?
Kapcsolódó címkék: