×

469. Számviteli Levelek / 2022. augusztus 11.
TARTALOM

logo
     
8925. kérdés  
Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Kapcsolódó címke:
8926. kérdés  
Átfogó ellenőrzés során le nem vonható áfát állapított meg az adóhatóság: a szolgáltatás nyújtójának nem voltak bejelentett alkalmazottai, nem voltak eszközei a feladat ellátásához, és mi nem jártunk el kellő körültekintéssel ezek feltárásában. A le nem vonható áfát, ami karbantartási szolgáltatáshoz kapcsolódott, igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelnünk 2022-ben, tekintettel arra, hogy a hiba+hibahatás összege nem jelentős?
8927. kérdés  
Társaságunknak 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségei vannak. Mivel az üzleti évünk február 01-től január végéig tart, milyen módon érvényes ránk a 2030-as határidő? Az utolsó felhasználási lehetőség a 2029. gazdasági évre 2030. 01. 31-én, vagy a 2030. gazdasági évre (amely 2030-ban kezdődik) 2031. 01. 31-én?
Kapcsolódó címke:
8928. kérdés  
2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
8929. kérdés  
Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
Kapcsolódó címkék:  
8930. kérdés  
Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Kapcsolódó címkék:  
8931. kérdés  
Szeretnénk érdeklődni, hogy a
- VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
- VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
- VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.
Kapcsolódó címke:
8932. kérdés  
Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
Kapcsolódó címke:
8933. kérdés  
Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 - K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Kapcsolódó címke:
8934. kérdés  
Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Kapcsolódó címke:
8935. kérdés  
Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél - értékesítés előtt - minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Kapcsolódó címkék:  
8936. kérdés  
Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Kapcsolódó címkék:  
8937. kérdés  

Kérdés: Az alábbi két zrt. kapcsolt vállalkozásnak minősül? A Tao-törvény (1996. évi LXXXI.) 4. § 23/f. pontja szerint kapcsolt az az adózó is, ahol "az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg".
A két társaság kiemelt adatai a következők:

Név

Tulajdoni arány (%)

Cégjegyzés módja

 

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

XY

47%

62%

önálló

együttes bármely ig.-i taggal

XA (XY lánya)

0%

0%

nincs

együttes XY-nal

AD

18%

0%

együttes

nincs

AV (AD lánya)

23%

32%

együttes

együttes XY-nal

A 2021. évi beszámoló szerint a BDF Zrt. mérlegfőösszege 5 Mrd Ft, az EGH Zrt.-é pedig 1,1 Mrd Ft volt. Informálisan is jelentős XY és AV befolyása mindkét cégben. A két társaság között évi 50 millió Ft-nál lényegesen nagyobb üzleti kapcsolat valósul meg. Ha két zrt. a NAV szerint kapcsoltnak minősíthető, akkor szükséges-e transzferár-nyilvántartást készíteni? Ha igen, annak mit kell tartalmaznia?

Kapcsolódó címke:
8938. kérdés  
A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Kapcsolódó címkék:  
8939. kérdés  
Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
Kapcsolódó címkék:  
8940. kérdés  
A fagyizó szállítói számláján a fagyipor mellett fagylalttölcsér, szalvéta, műanyag tégely, pohár, kanál is szerepel. A fagyipor és a fagylalttölcsér alapanyagnak minősül? A szalvéta anyagköltség? A műanyag tégely, pohár, kanál csomagolóanyag-költség vagy áru? (Külön nem kérnek pénzt érte.) A magyarországi szállítószámlán nincs feltüntetve, hogy a termékdíjat a szállító megfizette. A műanyag áru termékdíjköteles?
Kapcsolódó címke: