Találati lista:
411. cikk / 1089 Elszámolóáras nyilvántartás helyett átlagáras nyilvántartás
Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?
412. cikk / 1089 Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat
Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
413. cikk / 1089 Egyéni vállalkozó bizonylatkiállítási kötelezettsége
Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.
414. cikk / 1089 Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával
Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
415. cikk / 1089 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
416. cikk / 1089 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Cégünk bérel egy telephelyet. Ezen a telephelyen irodák, szociális helyiségek, műhelyek vannak, amelyet cégünk felújít. A felújítás költségeit hogyan kell a könyvekben nyilvántartani? Áfatartalma levonható?
417. cikk / 1089 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
418. cikk / 1089 Ügyvezető jogköre a felszámolási eljárásban
Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?
419. cikk / 1089 Lecserélt beruházási hitel
Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?
420. cikk / 1089 Társaságok közötti kölcsönnyújtás
Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
