Előleg és áfája az új Szt.-ben

Kérdés: Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított általános forgalmi adót, azaz az adott előleget a levonható általános forgalmi adó nélküli értéken kell kimutatni.A számviteli alapelvekből, de a számviteli törvény tételes előírásaiból is következik, hogy a kötelezettségeket mindig a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...nyújt a megbízónak, melynek díját önálló adóalapként, 25 százalékos adómértékkel számlázza megbízójának.Megjegyezzük, a számviteli elszámolás során a válasz első részében érintett esetben exportárbevételt csak a bizományos számolhat el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...csak a megbízónak lehet, a belföldi ügynök csak közreműködése után kötelezhető áfafizetésre.Megjegyzés az előbbiekhez. Az import számviteli elszámolása során az Szt. bizonylatolásra vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Ebből következően, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...(T 4544 – K 9762), = ha az Tartozik jellegű, árfolyamveszteségként (T 8762 – K 4544) kell elszámolni.1. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 7. számában – 2001. 04. 05.): A Számviteli Levelek 4. számában közölt 51. kérdésre adott válaszhoz szeretne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvényben foglaltak maradéktalan megvalósításának feltétele az, hogy azok, akik a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat ellátják, az ezen feladatok ellátásához minimálisan szükséges, törvényben előírt képesítéssel és szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?

Kérdés: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...képesítést szerzett, annak a képesítése egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel. Erre a kérdésre közvetlenül a számviteli törvény nem ad választ.Az új Szt. 151. §-ának (7) bekezdése szerint: "A mérlegképes könyvelői képesítés szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...értéke helyett a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel – szoros kapcsolatban áll az új számviteli törvénnyel.A 2001. január 1-jétől hatályos új Szt. ugyanis nem ismeri az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Tárgyi eszközök maradványértéke

Kérdés: Hogyan történik a tárgyi eszközök maradványértékének meghatározása? Lehet-e a maradványérték a bekerülési értékkel azonos összegű? Mikor változhat a már megállapított maradványérték?
Részlet a válaszából: […] ...számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének helyes megállapítása érdekében két új – a nemzetközi gyakorlatban is használt – fogalmat vezet be: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5-6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ha várhatóan a vevő, az adós azt még egy év múlva sem egyenlíti ki.Jelentős összegű akkor, ha a vállalkozó számviteli politikájában – esetleg követelésfajtánként, adósonként eltérő módon – meghatározott arányt, értékösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...gy) és h) pontja] ugyanakkor az adózás előtti eredmény növelését írja elő: a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztéssel, a számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelés leírásakor az elszámolt hitelezési veszteséggel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.