3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".

Kérdés: Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Társaságunk hitelbiztosítással rendelkezik. Év közben havonta fizetünk egy előre megállapított díjat, amelyet az évfordulókor korrigálunk. (Az előző év biztosítási díjának bizonyos százaléka visszajár kármentesség esetén.) A biztosító bónusz megjelöléssel helyesbítő számlát állít ki a visszajáró díjról. A helyesbítő számlán az elmúlt biztosítási évet feltüntetik, de a helyesbített számla nincs nevesítve. A díjvisszatérítést a biztosító átutalta. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?

Kérdés: Ügyvédi iroda egyik tagjától személygépkocsit vásárolt 2013. december hónapban, adásvételi szerződéssel. Az ellenértéket 2013 decemberében kifizették. A beruházási számlára könyveltük, és a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékot feloldottuk. A gépkocsi átírása 2014. január 5-én történt meg, az aktiválásra is 2014-ben került sor. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?