293. Számviteli Levelek / 2013. október 10.

TARTALOM

6025. kérdés Utólag adott engedmény?
A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6026. kérdés Könyvelés a főkönyvi számlákon
Most találkoztam a következőkkel: a különböző módosító tételeket nem a főkönyvi számlák ellentétes oldalaira könyvelik, hanem azonos oldalra, mínusz értékkel. A végeredmény ugyanaz, de megnehezíti az ellenőrzést. Van-e előírás a bruttó módon való könyvelésre?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6027. kérdés Pénzügyi kedvezmény
Régi vevőnk részére egyszeri pénzügyi kedvezményt szeretnénk adni. Kb. nettó egymillió forint értékben vásárolnának tőlünk a szokásos 20 napos fizetési határidővel. Mivel likviditási problémánk van, megkérjük őket, hogy 5 nappal hamarabb fizessék ki a számlájukat, cserébe 250 ezer forint + áfa pénzügyi kedvezményt adnánk. Elegendő-e, ha a számla kiállítása után - szóbeli megegyezésre hivatkozva - erről írunk egy értesítést? Ez tulajdonképpen skontó lesz? Vagy az engedményt utólagos számlahelyesbítéssel dokumentálom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6028. kérdés Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor
X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6029. kérdés Alkatrész-értékesítés
Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6030. kérdés Máshol állományban lévő dolgozó részére kifizetett összeg
Cégek közötti megállapodás szerint munkaügyi jogutódlással dolgozó került átadásra olyan feltétellel, hogy ha az átvevő egy éven belül munkáltatói felmondással megszünteti az átvett munkavállaló munkaviszonyát, az átadó köteles részére megtéríteni a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. Ez milyen bizonylat alapján számolható el és milyen költség?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6031. kérdés Bérleti díj kedvezménnyel
Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6032. kérdés Fővállalkozó az iparűzési adó hatálya alatt
A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6033. kérdés Pénzbeli juttatás a fogyasztónak
Cégünk kereskedelmi egységeken keresztül értékesíti termékeit. Marketingakció keretében egy meghatározott mennyiségen felüli vásárlás esetén pénzbeli juttatást nyújtunk a fogyasztónak, tehát nem a velünk üzleti kapcsolatban álló kereskedőnek. Milyen adózási vonzata van az akciónak?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6034. kérdés Gyermekélelmezés számlázása, továbbszámlázása
2013. 07. 01-től a részvénytársaság által alapított nonprofit társaság (óvoda) alapító okiratában gyermekélelmezés is szerepel. Külsős cég szállítja a gyermekek részére az élelmet. A szállító által számlázott készétel-szolgáltatás, illetve az alapító felé történő kiszámlázás mely főkönyvi számlákon szerepeljen?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6035. kérdés Faktorálás költségeinek elszámolása
A faktorcég részünkre kiállított számlája bankköltséget és kiegészítő finanszírozási díjat tartalmaz áfával növelten. Ezeket az egyéb szolgáltatásokra könyveltem. Az áfát visszaigényelhetem?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6036. kérdés Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés
Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6037. kérdés Parkolási díj kiegyenlítése számla nélkül
A munkavállaló kiküldetése során igénybe vette a Ferihegyi repülőtér parkolási szolgáltatását. A díjat az automatánál kiegyenlítette, számlát nem kért. Elszámolható-e költségként a parkolási díj?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6038. kérdés Korábbi bérlő tartozásának megfizetése
A cég bérleti szerződést kötött parkolóhelyek hasznosítására a parkolóhelyek tulajdonosával. A bérleti szerződésben vállalta, hogy a korábbi bérlő tartozását megfizeti. A korábbi bérlő nem jogelődje. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6039. kérdés Ügyvéd, mint a kft. tagja
Kft.-nek lehet-e tagja ügyvédi iroda?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6040. kérdés Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval
2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6041. kérdés Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke
Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
6042. kérdés Személygépkocsi ajándékként
A társaság az egyik dolgozójának kilépése­kor jutalomként cégautót ajándékoz. Az ajándékozási szerződésben átadott személygépkocsi Eurotax alapján meghatározott értéke után a bérjárulékokat megfizették. Az Eurotax alapján meghatározott érték magasabb, mint az eszköz könyv szerinti értéke. Hogyan kell helyesen elszámolni és milyen adóvonzatai vannak ennek a gazdasági eseménynek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6043. kérdés Mikrogazdálkodói beszámoló
Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén nem kell év végén a devizás tételeket értékelni, időbeli elhatárolást elszámolni stb. Az a kft., amelyik élt az A-C korláttal, és áttérhet a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az A-C korlátot sem kell továbbvinnie?
6044. kérdés Külföldön megnyitott bankszámla
A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is - véleményem szerint - alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6045. kérdés Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé
Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6046. kérdés Euróban kölcsön, forintban visszafizetés
A kft. tagja euróban ad tagi kölcsönt, de a szerződés szerint forintban kell visszafizetnie, a kölcsön nyújtásának napján érvényes árfolyamon átszámítva. Ebben az esetben csak forintos tagi kölcsönt kell nyilvántartani? Év végén sincs átértékelés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére