300. Számviteli Levelek / 2014. február 13.

TARTALOM

6176. kérdés Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6177. kérdés Devizában képzett céltartalék
2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6178. kérdés Adótanácsadó-képzés költsége
Adótanácsadó-képzés elismert költsége-e a könyvelő vállalkozásnak, akár egyéni vállalkozás keretében, akár társas vállalkozás tagjaként, illetve alkalmazottjaként történik a tanfolyam kifizetése? A számla az adott vállalkozás nevére szól. A vállalkozásnak a végzettség hiányában, jelenleg és a tanfolyam elvégzéséig nem keletkezik adótanácsadásból bevétele. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A tanfolyam költségeinek a megtérítése miatt milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6179. kérdés Átvállalt termékdíj különböző esetekben
Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6180. kérdés Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál
Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6181. kérdés Termékdíj raklapok cseréje esetén
A termékdíjtörvény előírásai alapján milyen gazdasági esemény minősül forgalomba hozatalnak az újrahasználható csomagolószerek esetén? Különösen olyan esetben, amikor mint göngyöleg a készletek között (változatlan mennyiségben) kerül kimutatásra, és a tulajdonjog nem ruházódik át. Így például raklapon kiszállítják az árut a vevő részére, és a vevő az áruátvétellel egy­idejűleg üres - csere - raklapot ad?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6182. kérdés Negatív bejövő számla áfája
Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6183. kérdés Áfás beruházás térítés nélküli átadása
Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6184. kérdés Helytelenül számlázott ingatlan
Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes - egyébként műszakilag egybeépült - ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6185. kérdés Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés
A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6186. kérdés Fővállalkozó alvállalkozói
Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6187. kérdés Mezei leltár értékesítése
A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6188. kérdés Szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatás
Cégünk a 2013-ban 50%-os támogatást nyert pályázaton, tanácsadói szolgáltatáshoz. A szolgáltatás nyújtása 2013. évben megtörtént, a kifizetéseket a 2013. év költségei között elszámoltuk. A pályázat elszámolásához szükséges iratokat beadtuk, de a támogatást csak 2014. év elején folyósítják. Ekkor (mivel vissza nem térítendő támogatás) rendkívüli bevételként könyvelem. Más tennivalóm nincs? Helyes ez így?
6189. kérdés Ingatlan értékesítése
A kft. 2013-ban értékesíti az ingatlant. 2013-ban megtörténik a birtokba adás, de a teljes ellenértéket csak 2014-ben egyenlítik ki. A teljes ellenérték kiegyenlítését követően történhet meg a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. 2013. évre elszámolható-e egyéb bevételként a számla szerinti ellenérték, illetve egyéb ráfordításként az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6190. kérdés Érdekeltségi hozzájárulás mérséklése
A víziközmű-társulat 2007-ben alakult. Az elő­készítő bizottság az érdekeltségi hozzájárulás összegét a beruházáshoz szükséges összegben határozta meg, amelyet a társulat alakuló közgyűlése elfogadott. A társulat vezetése intézkedett az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről. A beruházás 2012. évben befejeződött. Jelenleg a hiányosságokat szüntetik meg. A 2013. évi számviteli beszámoló adatai szerint a beruházás tervezett adataihoz képest 8-10% mértékű megtakarítás várható. Újabb közgyűlési döntéssel módosítható-e az eredeti kivetés összege? A módosításnak mi a helyes számviteli elszámolása?
6191. kérdés EU-s kibocsátáskereskedelmi rendszer
Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen - a kibocsátás fedezetére - kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában - az egységek visszaadásakor - oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6192. kérdés Tesztautók áfája
A személygépkocsik forgalmazásával foglalkozó cégek 2013. 01. 01-től a "tesztautókat" (bemutatóautókat) a készletek között tartják nyilván. Levonható-e a vásárolt tesztautó áfája? Kell-e a tesztautó után cégautóadót fizetni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6193. kérdés Elveszett részvény pótlása
A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére - átvételi elismervény ellenében - átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban - elsősorban az örökösök részéről - több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton - pótlólagosan - kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6194. kérdés Adásvételi szerződés felbontása
Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére