×

157. Számviteli Levelek / 2007. augusztus 9.
TARTALOM

     
3225. kérdés  
Egyik ügyfelem zártkörű részvénytársaságként működik. A vezérigazgatónak milyen jogcímen lehet jövedelmet kifizetni, milyen szerződést kell/lehet vele kötni? Ismereteim szerint, mivel választott tisztségviselő, nem lehet vele munkaszerződést kötni, csak megbízási szerződést. Melyek legyenek a szerződés fő elemei? Lehet-e két jogcímen szerződést kötni vele, mint például a kft. nem tulajdonos ügyvezetőjével, aki az ügyvezetést mint választott tisztségviselő látja el, a többi tevékenységet végezheti munkaszerződés keretében is?
Kapcsolódó címke:
3226. kérdés  
Betéti társaság formájában működő háziorvosnak hogyan kell elszámolnia a vizitdíjat? Hogyan kell bizonylatolnia, bevallania, nyilvántartania?
Kapcsolódó címke:
3227. kérdés  
Munkavállalónkat üzemi baleset érte. Ezzel összefüggésben az egészségbiztosítási pénztár a nyújtott egészségbiztosítási ellátás megtérítését kérte. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Kapcsolódó címkék:  
3228. kérdés  
Az "A" kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló "B" kft.-nek nagy összegű kölcsönt nyújtott (a 2 éve lejárt követeléseket minősítették át kölcsönné szerződéssel), amit "B" kft. nem tudott visszafizetni. "A" kft. faktorálta – eladta – ezt a kölcsönt 40 százalékért "C" társaságnak. A "C" társaság pénzügyileg rendezte az ellenértéket "A" kft.-nek. Hogyan járjon el "A" kft. helyesen könyvelési és adózási szempontból?
Kapcsolódó címkék:  
3229. kérdés  
A különadó alapja csökkenthető-e a rendkívüli bevételek között passzív időbeli elhatárolásból (költségekkel, értékcsökkenéssel arányosan) kivezetett korábbi években kapott támogatás összegével?
Kapcsolódó címke:
3230. kérdés  
Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?
Kapcsolódó címkék:  
3231. kérdés  
A 2004. évben megállapított osztalékot 2007-ben tudják felvenni a tulajdonosok. Kell-e ehót fizetni a felvett osztalék után? Egy fő kettős állampolgárságú magánszemély, egy fő külföldi magánszemély és 2 fő belföldi magánszemély alkotja a kft. tulajdonosi körét.
3232. kérdés  
Társaságunk szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedményként ad át más társaságnak, illetve visszafizetési kötelezettség nélkül kap pénzeszközt, mely szintén szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény. Ezekkel a tételekkel a társaságiadó-alapot nem kell növelni, illetve csökkenteni, mert a kivételek között szerepel. Kérdés, hogy a különadóalap kimunkálásánál az adózás előtti eredményt növelő tételként kell-e figyelembe venni a fent említett véglegesen átadott pénzeszközt, illetve a csökkentő tételek között vehető-e figyelembe a fent említett, véglegesen átvett pénzeszköz?
Kapcsolódó címke:
3233. kérdés  
Az ügyvédi iroda 2005. évben mérlegében osztalékot különített el. Az így előírt osztalék kifizetése folyamatosan történik. Az utolsó részlet várhatóan 2007. I. félévében kerül kifizetésre. Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell 2007-ben fizetni a felvett osztalék után? (A 2006-ban felvett osztalék után nem fizettek ehót.)
Kapcsolódó címkék:  
3234. kérdés  
1 millió forintot meghaladó bérleti díjból a kifizető az szja-n kívül a százalékos eho összegét is levonta. A magánszemély az szja-bevallás melyik sorában tüntetheti fel a kifizető által tőle levont ehót? Vagy ebben az esetben nem kell bevallani a 4 százalék eho-fizetési kötelezettséget? Vagy a kifizető tévesen vonta le az ehót?
Kapcsolódó címkék:  
3235. kérdés  
Az egyik szolgáltató bruttó 550 forintot számlázott felénk, mivel – felszólításuk alapján derült ki – az egyik számlájukat nem kaptuk meg. Nem éreztük magunkat hibásnak, amiért nincs meg a számla, fizettünk, de hiteles számlamásolatot kértünk. A szolgáltató viszont csak díjazás ellenében tette meg ezt. Van-e joga egy társaságnak a számlamásolatért pénzt kérni?
Kapcsolódó címke:
3236. kérdés  
A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
3237. kérdés  
A társas irodaházban társaságok és magánszemélyek a tulajdonosok. A társasházakról szóló törvény szerint magánszemélyként adózik a társasház. Ha a társasház működtetésére létrehoznánk egy működtető társaságot – nem a tulajdonosok köréből –, milyen jogszabályokra kellene figyelnünk?
Kapcsolódó címke:
3238. kérdés  
Társaságunk kapacitásának bővítésére romániai (EU-tag) cégtől szakmunkásokat vesz bérbe. A cég euróban számláz. A számla ellenértékét a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon értékelve számítjuk át forintra. Kérdésem, hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni (melyik soron/oszlopban)? A kiszámolt forintérték az áfa alapja, és erre számolom fel a 20 százalék áfát, vagy ezt már bruttó értéknek kell tekinteni? Egyáltalán be kell állítani az áfabevallásba? Magát a számlát az igénybe vett szolgáltatások között számoljuk el, bérmunkadíjként.
3239. kérdés  
Evás ügyvéd az általános ügyvédi tevékenysége mellett választottbíróságon is végez tevékenységet. Jelenleg 75.23.110 Bíróság közigazgatása SZJ-számmal áfamentes, evás számlát állít ki. A bíróság szerint ez az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik, így erről nem kell számlát kiállítani, és csak megbízási díjként számolnák el, amit majd az év végi szja-bevallásban vall be a magánszemély. Mi a helyes eljárás?
Kapcsolódó címkék:    
3240. kérdés  
Alapítványnak könyvelek, kettős könyveléssel. Az alapítvány iskolát és óvodát tart fenn. Szerintem az óvodának és az iskolának is külön adószámot kellene kérni, és a bevételeit, kiadásait külön könyvelni, eredményét külön megállapítani. A normatívát az alapítvány adja az intézményeinek. Az alapítvány számol el a Magyar Államkincstár felé. A 3-as számlaosztályban kellene ezt az elszámolást könyvelni? Ha átadom az intézményekre jutó részt, a normatívát, az az alapítványnak költség?
Kapcsolódó címkék:  
3241. kérdés  
A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Kapcsolódó címke:
3242. kérdés  
Kiválás esetén a korábban felhalmozott negatív adóalap megosztásra kerül a kiválással létrejövő társaság és a kiválás előtti átalakuló társaság között a vagyon arányában. A negatív adóalap ilyen módon történő megosztása során mit kell értelmezni a vagyonon, a mérlegfőösszeget vagy a saját tőkét?
Kapcsolódó címkék:    
3243. kérdés  
A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?
Kapcsolódó címke:
3244. kérdés  
Egy franciaországi cég 100 százalékban tulajdonosa egy angol és egy magyar leányvállalatnak. A két leányvállalat szerződéses üzleti kapcsolatban áll egymással. A társaságiadó-törvény értelmében a két leányvállalat kapcsolt viszonyban van-e?
Kapcsolódó címke:
3245. kérdés  
A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
Kapcsolódó címkék:    
3246. kérdés  
A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a saját növendék állatból átminősített tenyészállat bekerülési értéke után?
Kapcsolódó címkék:  
3247. kérdés  
A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?
Kapcsolódó címkék:    
3248. kérdés  
A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Kapcsolódó címke: