202. Számviteli Levelek / 2009. július 16.
TARTALOM

2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?

A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?

Elfogadható-e, ha az ügyviteli szoftver a partnerfolyószámlán – mint a tartozások és kötelezettségek kartonján – az előleg elszámolásakor/beszámításakor a végszámlát előleggel csökkentett összegben, azaz a számla fizetendő végösszegében jeleníti meg?

A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?

Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?

Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: – a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, – a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?

A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.

Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?

A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.

Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.

Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?

Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?

Társaságunk bérmunkát fog végezni EU-n belüli megrendelésre. Csak a megmunkálás a mi feladatunk, az anyagok a megrendelő tulajdonában maradnak. A terméket átadjuk egy hazánkban működő multinacionális cégnek összeszerelésre. Hogyan építsük fel az elszámolás rendszerét? Év végén várhatóan félig megmunkált termékek is lesznek. Megfelelő-e az 581-582. számlák alkalmazása?

Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?

Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?

2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?