111. Számviteli Levelek / 2005. augusztus 11.

TARTALOM

2267. kérdés Elszámolás a fejlesztési tartalékkal az evánál
Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2268. kérdés Adómentesen adható juttatások
A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Kapcsolódó tárgyszavak:
2269. kérdés Innovációs járulék kis- és középvállalkozásnál
2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2270. kérdés Fejlesztési tartalék mellett egyéb adóalap-kedvezmény
Az a kisvállalkozó, aki 2004-ben fejlesztési tartalékból valósított meg műszaki berendezések közé tartozó beruházást, igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2271. kérdés Gépfelújítás értékcsökkenési leírása
Társaságunk egy gépet, amelynek nettó értéke nulla (eredeti bekerülési értéke 3 millió forint), 2 millió forint értékben felújít. Az aktiválás 2004. január 1-jén történt meg. Ezt követően a gép bekerülési értéke 5 millió forint. A gépet 4 évig tervezi használni a társaság, a terv szerinti értékcsökkenést évi 500 ezer forintban határozta meg. A Tao-tv. szerint a gép értékcsökkenési leírása évi 14,5 százalék. Mi ennek a leírásnak az alapja: a számvitelben kimutatott bekerülési érték (5 millió forint), vagy a ráaktivált érték (2 millió forint)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2272. kérdés Tagi hitel (kölcsön) elengedése
Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2273. kérdés Áfahiány elszámolása
Az adóhatóság 2004-ben áfaellenőrzést végzett. Értékesítéseink egy részét nem ismerte el exportnak, azokat 25%-os értékesítésnek minősítette. A megállapított összeget lehet-e egyetlen könyvelési tételben export helyett belföldi értékesítésként könyvelni? A felszámítandó áfát nincs kire áthárítani? Azt az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelhetjük? A határozat 2004-ben nem született meg, mert a jegyzőkönyvre észrevételt tettünk.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2274. kérdés Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával
Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2275. kérdés Ki nem fizetett üzletrész nyilvántartása
Egy kft. üzletrészt vásárolt egy magánszemélytől. A vételárat a kft. a tárgyévben nem fizette ki, de a cégbíróságon a kft.-t új tulajdonosként bejegyezték. Hogyan kell, lehet ezt könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2276. kérdés Önellenőrzés jogutódlással megszűnt adózónál
2004-ben egy bt. átalakult kft.-vé. A záró bevallások beadása után derült ki, hogy a 0402-es bevallást hibásan nyújtotta be. Hogyan és kinek a nevében kell az önellenőrzést benyújtani?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2277. kérdés Szokásos piaci ár
Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat - azok egyedisége és nagy száma miatt - nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2278. kérdés Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2279. kérdés Vadkárátalány
Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2280. kérdés Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén
"A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan - amelyet hitelből vásárolt -, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2281. kérdés Magyarországi kft. németországi fióktelepe
Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2282. kérdés Kapcsolt vállalkozás
Két kft. egy család tagjai, szülők, gyerekek. A tulajdonosi szerkezet a következő: Tag R Kft. H Kft. Apa +anya 33,33% 25% Gyerek 1 33,33% 25% Gyerek 2 33,33% 25% Gyerek 1 férje 25% R Kft.-ben az egyik szülő és az egyik gyerek ügyvezető. H Kft.-ben a gyerek 1 férje ügyvezető is. Gyerek 1 férje R Kft.-ben áll munkaviszonyban, de ott nem tag. A H Kft. a tevékenységét az R Kft.-től bérbe vett telepen végzi. Bérmunkában dolgozik R Kft. részére. A terméket R Kft. értékesíti. Kapcsolt vállalkozás-e a két kft.?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2283. kérdés Adó-visszatérítés egyezmény esetén
Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet - önellenőrzésen kívül - az adót visszaigényelni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2284. kérdés Külföldi üzleti partner alkalmazottainak adott juttatás
Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2285. kérdés Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója
A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
2286. kérdés Ingatlan-résztulajdon szerzése
Egy kft. az ügyvezető igazgató családtagja ingatlanán 2 millió forint értékű beruházást végzett (a meglévő ingatlanra emeletet épített). Ennek ellenében megszerezte az ingatlan tulajdonjogának egynegyedét, amelynek megállapított értéke 10 millió forint. Mi a helyes könyvelés, idegen ingatlanon végzett beruházás és térítés nélkül kapott eszköz, vagy más? Mi lesz a társaságiadó-vonzata?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2287. kérdés Tagdíj számlázása
Társadalmi szervezet (amely tárgyi adómentes tevékenységet végez) a tagjaitól beszedett tagdíjról köteles-e számlát vagy nyugtát kiállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2288. kérdés Nem magánszemély esetén adóalap-kedvezmény
Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2289. kérdés Cégautó magáncélú használata
Társaságunknál a kereskedelem dolgozói cégautót használnak munkájuk végzése során. Ezeket az autókat otthon, saját felelősségükre tárolják. A cég magánhasználatot is biztosít számukra úgy, hogy útnyilvántartás alapján befizetik a km-kénti 3 Ft+ áfát, valamint a benzint, sőt a 3 Ft és a piaci bérleti díj közötti különbözet áfáját is. Az adóellenőrzés feltárta azt, hogy nem volt megfelelően vezetve a magánhasználat, ezért azt egyáltalán nem fogadta el. Utólag ki kívánja vetni a cégautóadót, és az áfa-visszaigénylést sem tartja helyesnek. Jogos ez az eljárás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2290. kérdés Készárukészlet piaci értéke, értékvesztése
Cégünk megrendelésre gyárt termékeket, kialkudott elfogadott áron. Év végén az önköltséget a piaci értékre, a kialkudott árra korrigáltuk. Elfogadható-e ezen értékvesztés elszámolása a társasági adóban, ha nem valósul meg a tartósság? Vagy a valódiság elvét követve elfogadható az a tény, hogy ezen termékek ára mindig a kialkudott ár lesz, akár egy év múlva is, ha addig sem viszik el a megrendelt terméket?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2291. kérdés Szövetkezet innovációs járuléka
Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A 2003. évi XC. törvény alapján innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozunk-e mint szövetkezet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2292. kérdés Szakképzés eszközbeszerzésének támogatása
Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére