162. Számviteli Levelek / 2007. október 25.

TARTALOM

3346. kérdés Házipénztár pénzállományának csökkentése
A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás kft. hogyan csökkentheti a házipénztárában felhalmozódott összeget akkor, ha már az osztalékfizetés lehetőségével is élt, de még így is milliós tétel szerepel a könyveiben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3347. kérdés Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül
Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3348. kérdés Értékcsökkenési leírási kulcs évközi változtatása
A számviteli, illetve az adótörvény szerinti értékcsökkenés számításánál év közben lehet-e leírási kulcsot módosítani, leírási módot változtatni úgy, hogy az csak a változtatás időpontjától legyen érvényes? (Eddig lehetett változtatni év közben, de az visszamenőleg az adott év január 1-jétől lépett hatályba!)
Kapcsolódó tárgyszavak:
3349. kérdés Iparűzési adó könyvelése
Az iparűzésiadó-előleg önkormányzati határozattal kerül a tárgyévre kivetésre, ez alapján kerül előírásra és utalásra évi két részletben (+ az év végi esetleges feltöltés). A tárgyévet követő V. hó 31-ig kerül sor a bevallásra, és a különbözet pénzügyi rendezésére. Így a különbözetet csak a következő évben lehet könyvelni, mivel már nem a mérlegkészítési időszakban van. Ha negatív (túlfizetés esetén) és nagyobb, mint a tárgyévi iparűzésiadó-előleg kivetett összege, a 867. számla (az önkormányzati adók) mutathat-e negatív egyenleget az eredménykimutatásban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3350. kérdés Idegenforgalmi adó könyvelése
Hogyan kell az idegenforgalmi adót könyvelni?
3351. kérdés Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)
2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
3352. kérdés Kártérítés vagy számlahelyesbítés
Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3353. kérdés Épületátalakítás áfája
Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3354. kérdés Egyéni vállalkozó számlázása saját magának
Egyéni vállalkozó számlázhat-e saját maga részére magánszemélyként a tulajdonát képező ingatlanról bérbeadást? Ha igen, hogyan kell ezt kifizetőként jelenteni a 0708-ason? Nem fogadja a rendszer, ha ugyanaz a kifizető és a természetes személy adóazonosító száma.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3355. kérdés Bérleti díj ehója
A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3356. kérdés Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása
A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3357. kérdés Nyugdíjas bérlete
A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint - egyéb teendők mellett - kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3358. kérdés Játékadóval adózott termék átadása magánszemélynek
Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3359. kérdés Termőföld értékesítése magánszemélynek
Ügyfelem 1996. évben készpénzért vásárolt termőföldjét 2006-ban magánszemélynek értékesítette. A vevő nem igazolta, hogy milyen céllal vásárolta meg a szántóként besorolt földterületet. Kérdésem, hogy az eladó érvényesítheti-e az Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti évi 10 százalékos kedvezményt, vagy pedig az szja-bevallás kitöltési útmutatójában feltüntetett 200 E Ft feletti eladási ár tekinthető jövedelemnek? (A kitöltési útmutató teljesen külön fejezetként tárgyalja a termőföld elidegenítését.)
Kapcsolódó tárgyszavak:
3360. kérdés Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemi hallgató
Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3361. kérdés Tagi kölcsön visszafizetése áruval
A tagi kölcsön visszafizethető-e árukészlettel, és hogyan alakul a befizetendő áfa?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3362. kérdés Mezőgazdasági őstermelő tagdíja
A mezőgazdasági őstermelőt 2007-től járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor a bevétel 20 százaléka után kell megfizetni a járulékokat. A bevallását negyedévente kell megtenni (07085). Előfordul, hogy az őstermelő magán-nyugdíjpénztári tag. A bevallásban ezt nem tudja bevallani, mert a 13-15. sorok nem adnak erre lehetőséget.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3363. kérdés Alkatrészek, festékpatronok nyilvántartása
Egy másológépek bérbeadásával, javításával, továbbá fénymásolással foglalkozó társaság rendszeresen vásárol különböző másológép-alkatrészeket és festékpatronokat (a bérbe adott gépekhez is). Hogyan történjen a beszerzési számla könyvelése, ha a beszerzéskor még nem állapítható meg, hogy a vásárolt termékeket a saját gép üzemeltetéséhez (a fénymásolás során), vagy a bérbe adott gépekhez használják fel, vagy áruként értékesítik? Milyen főkönyvi számlára kerül év végén a meglévő készlet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3364. kérdés Karbantartás vagy felújítás
Felújítottuk a boltot. Az elhasználódott járólapokat kicseréltük, a mosdóhelyiségben is, a mosdó ki lett csempézve, új WC-kagyló, új mosdó. Beszélhetünk ez esetben karbantartásról? Az 5 év alatt elhasználódott lapokat, csempéket stb. cseréltük ki.
Kapcsolódó tárgyszavak:
3365. kérdés Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei
A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3366. kérdés Pénzváltás árfolyam-különbözetének elszámolása
Cégünk szállodát (is) üzemeltet, amelynek a portáján valutaváltási tevékenységet végzünk. A szükséges engedélyekkel, pénzintézeti felügyelettel rendelkezünk. A bank elkülönítetten HUF-ellátmányt biztosít a valutaváltás céljára, amelyet hetente elszámolunk. A váltásból adódó árfolyam-különbözet a házipénztárba befizetésre kerül. E tevékenységnek mi a helyes számviteli elszámolása?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3367. kérdés Befejezetlen termelés felszámolás esetén
Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3368. kérdés Szakképzési hozzájárulás fizetése
Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3369. kérdés Televízió üzemben tartási díja
Mi a televíziókészülék üzemben tartási díjának számviteli elszámolása?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3370. kérdés Euróban kiállított számla kiegyenlítése forintban
A magyar szállító által euróban kiállított számlát forintban egyenlítjük ki a forintpénztárból, a számla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon átszámítva. A számlát a könyvelőprogram két tizedes pontossággal könyveli, forintot fizetni egész összegben lehet. A szállító számláján mutatkozó 1 forint alatti különbözetet kerekítési vagy árfolyam-különbözetként kell könyvelni? Ez a kifizetési gyakorlat a két fél közös megegyezésével folytatható?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3371. kérdés Előleg továbbhárítása
Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3372. kérdés Nyílt végű pénzügyi lízing kivezetése
Nyílt végű pénzügyi lízing keretében nyergesvontató "beszerzése", futamidő 48 hónap. A szerződés megkötésekor a lízingbe adó egy technikai számlát küldött a lízingelt jármű aktiválásához. A lízingbe vevő az induló lízingdíjat az eladónak fizette meg, amelyről a lízingbe adó küldött számlát, amely már pénzügyi teljesítést nem igényelt. A lízing-törlesztőrészletek maradványérték kikötésével kerültek meghatározásra. A lízing lejáratakor a pénzügyi kötelezettség számlán a maradványérték szerepelt. A futamidő végén a lízingbe vevő nyilatkozatot adott a lízingbe adónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. Ez alapján a lízingbe adó a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki, aki azt meg is fizette. Ezután a lízingbe adó nyilatkozatot adott ki a tulajdonjog átszállásáról. Kérdés, a lízingbe vevő tárgyi eszközei között szereplő jármű hogyan kerül ki a cég könyveiből?
3373. kérdés Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása
Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
3374. kérdés Keverőtelep létesítése különböző helyeken
Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére